Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

212 meri, hogy a konyhában levő nagy kést felfogta panaszosnőre, cselekménye a Török Zsigmondné irányában elkövetett s a Btk. 330. §ába ütköző magánlaksértés bűntettének s tekintve, hogy a «kutya» kifejezés emberre alkalmazva meggyalázó, a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát is állapítja meg. Ugyancsak Sipos Márton vádlott részbeni tagadása ellenében a hit alatt kihallgatott Török Zsigmond panaszos, továbbá Klauber Jakab és ennek neje, valamint Beck Margit kifogástalan tanuk egymást kiegészítő vallomásaikkal be van igazolva azon tényállás is, miként vádlott f. é. ápril 8-án délben Török Zsigmond udvarában szekerczével fegyverezetten megjelent leányának bérét követelni, mire panaszos azonnal kitiltotta, de daczára ennek, vádlott panaszos felé tartott, mire ez utóbbi az üvegezett folyosóba hátrált, azonban vádlott fenyegetések közt oda is behatolva, panaszost az egyik kezével torkon ragadva, a másik kezével pedig a szekerczét reá emelve s azt panaszos halántékának irányozva, a folyosó sarkához szorította panaszost és folyton torkolázta, mely torkolázás közben vádlott azt kiabálta panaszosra : «meghalsz kutya, ha a leányom bérét meg nem adod», midőn pedig eltávozott, ekkor menet közben még fenyegetőleg visszafordult és • hunczut kutya és gazember» nek nevezte panaszost. Vádlott ezek szerint a Török Zsigmond sérelmére elkövetett ezen jogellenes ténykedései a Btk. 330. §-ába ütköző s a 331. §-nak 3. pontja szerint minősülő magánlaksértés bűntettének, továbbá a Btk. 350. § ába ütköző s a 353. §. 1. pontja szerint minősülő zsarolás bűntettének anyagi halmazatát, valamint a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét képezik, minélfogva vádlottat a felsorolt bűncselekményei miatt bűnösnek kimondani s az Ítélet rendelkező részében megszabott fenyítékkel büntetni kellett. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vétetett vádlott rovatlan előélete, ellenben súlyosbító körülményül szolgált vádlott abbeli eljárása, hogy leánya esetleges bérkövetelési igényei a rendőrkapitányságnál való érvényesítésének mellőzésével, a leányt esetleg illető bérösszeghez maga a vádlott önhatalmúlag, garázdálkodás utján és közbotrányt keltő módon akart jutni, továbbá, hogy a bűncselekményeket 24 óra alatt, tehát rövid idő alatt követte el s végre a bűnhalmazat.