Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

213 Egyúttal tekintettel vádlottnak a tárgyalás során tanúsított indulatoskodására s ebből folyólag a személyi biztonságnak esetleges megóvására, a bűncselekmények súlyos voltára, a fenforgó bűnhalmazatra, személyére vonatkozó megbizhatlanságára, hogy bár ácssegéd, mégis napszámosként foglalatoskodik: vádlott büntetése a rendelkező rész szerint volt kiszabandó. A szegedi kir. itélő tábla: A vádlott védője által a végtárgyalás folyamán bejelentett semmiségi panasz elvettetik, vádlott a két rendbeli becsületsértés vétségének és a Török Zsigmond irányában elkövetett magánlak megsértés bűntettének vádja alól felmentetik, szabadságvesztésbüntetése pedig a Török Zsigmondné irányában elkövetett magánlaksértés büntette és Török Zsigmond sérelmére elkövetett zsarolás büntette miatt a Btk. 330., 353., 96., 99. és 354. §§. alapján a 91. §. felhívásával 2 évi fegyházra leszállittatik ; egyébiránt a kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik azzal, hogy a vádlott viszontvádjával nem elutasittatik, hanem viszonvádlott a viszonvád alól felmentetik. Indokok: A végtárgyalást vezető elnök az által, hogy nem engedte meg védőnek azt a kérdést nyilvánosan intézni a vádlotthoz, hogy emel-e viszonvádat Török Zsigmond ellen a miatt, mert ő kutyának mondotta, az eljárási szabályt nem sértette meg, ez okból az elnöki intézkedés ellen bejelentett semmiségi panasz elvettetik. Az ügy érdemét illetően felmentendő volt vádlott a két rendbeli becsületsértés vétségének vádja alól, mert a sértő kifejezéseket az erőszakos támadás és veszélyes fenyegetés fokozása végett egy akaratelhatározással egyidejűleg használtak, külön beszámítás alá nem esnek. Szintén fel volt mentendő vádlott az 1892 ápril 8-án T. Zsigmond irányában elkövetettnek vélt magánlaksértés bűntettének vádja alól is, mert vádlott ekkor azért ment be sértett udvarába, hogy a szolgálatból k'lépett leányának bérét, kinek azt a szolgálatadók ki nem adták, követelje, a magánudvarba bemenetel tehát ez okból ugy magában nem tekinthető jogtalannak, az erőszakot és veszélyes fenyegetéseket pedig a vádlott nem a lakos és a benlakók megháboritása, hanem leánya bérének jogtalan módon való kierőszakolása, tehát zsarolással való megszerzése végett követte el, mihez képest ugyanaz a cselekmény, habár az ismérvei szerint a Btk.-nek több