Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

207 ugyan Pintér József után ment, hogy az nap délután Pintér József fivérénél Pintér Péternél volt, hogy onnan együtt mentek Szabó Józsefhez: az eljárás alatt gyűjtött többi adatokkal, a Balázs család több tagjának vallomásával és vádlottaknak a vizs­gáló birónál tett beismerő vallomásaikkal is meg van erősítve. Midőn tehát a kir. itélö tábla Pap Lajos terhelő tanúnak számos körülmény által támogatott vallomása bizonyító erejét azzal állítja meggyengitettnek, hogy a tanú tévedhetett, midőn továbbá Czink Sándor terhelő tanú vallomását azzal hárítja el, hogy a tanú emlékezete megcsalhatta: a kir. Curia mellőzhetet­lennek látta a kifogástalan tanúvallomások tartalmának a kiderí­tett ténykörülményekkel nemcsak nem ellentétes, hanem azok által támogatott bizonyító súlyát a «tévedhetés» feltevése ellen érvényben tartani annál is inkább, mert a bizonyítékoknak ily feltevésekkel való diminuálását messze kiható káros következményű előzménynek ismeri fel. Mellőzve a kir. ítélő tábla ítélete indokainak azon tételeit is, melyek a halottas házban, az udvar kitisztítására és ezáltal a bűntett elkövetésének nyomai elhárítására, továbbá a haláleset özv. Balázsné által önként s mindjárt másnap reggel eszközlött feljelentésére, a £ákon látott serét horzsolási nyomokat, illetőleg azoknak honnan származását meg nem határozható voltára, végre a Pintér Péter kabátján észlelt vérnyom szakértői meghatározásá­nak elmulasztására vonatkoznak, mint a melyek a kiderített ada­tokkal ellentétet nem állapítanak meg s legfeljebb a bűnösség concludens jelenségeinek számát csökkentik: a kir. Curia nem hagyhatja érintetlenül a másodfokú bíróság ítéletének azon indo­kát, mely Pintér Péter és Pintér József bíróságon kivüli bevallá­sára vonatkozik. A másodfokú bíróság a most megnevezeti vád­lottaknak az elmeállapotukat vizsgáló orvos előtt tett bevallásukat azzal tekinti nyomatékából kihelyezettnek : hogy az indokok szö­vege szerint «még annak a befolyásnak hatása alatt állhattak, a mely őket a bizonyítékul el nem fogadható vizsgálati vallomásaik megtételénél uralta». Ez ismét egy abstract ideális feltevés, egy kétségtelen valóság egy valódi tény ellenében; azonfelül egy ha­tározatlan alapból vont határozott következtetés. Vádlottak azon hatás alatt állhattak — mondja az indok —, nem mondja tehát.

Next

/
Thumbnails
Contents