Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

igi Tekintve továbbá, hogy Balázs Jánosné gyermekeivel ezen időben odahaza volt, s a közvetlenül az általuk elfoglalt szoba ablaka alatt eszközölt lövések zajára, saját vallomása szerint, ki nem ment: már ezen körülmény önmagában is felébreszti azon gyanút, hogy az udvaron lefolyt esemény által nem voltak meglepetve, az nem ébresztette fel egyébként igen természetesnek mutatkozó kiváncsiságukat, a mi azután közel hozza azon további feltevést, hogy a kérdéses esemény bekövetkezéséről előzetesen birtak tudomással; tekintve, hogy e feltevéssel ellentétben, nem számithat hitelre özv. Balázs Jánosné azon előadása, mely szerint ő azt hitte, hogy férje azon este nyullesre menvén, a lövések innen eredtek, mert férjének szokásos leshelye a lakástól 70—80 lépés távolban, az erdő szélén lévén, a lakás ablaka alatt eldördült lövéseket oly távolból eredőnek nem hihette ; tekintve, hogy özv. Balázs Jánosné 1889 január 21-én este 10 óra tájban előbb Deák István, majd l/2\i óra tájban Pap Lajos, ezután pedig Szekeres István lakásán megjelenvén, mindhárom helyen azt állitotta, hogy férje agyonlőtte magát és meghalt, s miután ezen hirre Deák István azt felelte, hogy «talán meg sem halt», Pap Lajos pedig azt mondta, hogy «azt nem hiszi, mert nem oly bolond ember az, hogy agyonlőjje magát», s miután Szekeres István is kételyének adott kifejezést azért, mert aznap alkonyodás tájon találkozott Balázs Jánossal s ez vele jókedvűen tréfált, Balázs Jánosné azon előadással igyekezett állításának hitelt szerezni, hogy férje, vagy szándékosan, vagy véletlenül lőtte agyon magát oly módon, hogy puskáját, mely kellő időben elsülni nem akart, haragjában fához vágta, s a puska elsülvén, ez okozta halálát; tekintve özv. Balázs Jánosnénak a végtárgyalás folyamán tett azon állítását, hogy ő a megjelelt este, már a lövés után álmából felébredvén, egyik leányának kis gyermeke szükségét végezni kívánván, ezzel az udvarra kiment, s visszatérése közben az ól mellett a földön elterülve egy embert látott, s miután a szobába bement és férje ágyát üresen találván, ebből tudta meg, hogy az udvaron fekvő ember az ő férje ; tekintve ezen vádlottnő azon további vallomását, hogy a mi-