Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

168 három év múlva és így minden esetben nyilván elkésetten indította meg. # = Dtár u. f. X. 72. sz. a. is kimondta a Curia, hogy az elévülési időbe az egyezkedési alkudozások alatt lefolyt idő be nem számitható. 55Az 1876: XVI. tcz. 5. §-a az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez megkívánja, hogy a végrendelkező a tanuk előtt szóval kijelentse, hogy az okirat az ő végrendeletét tartalmazza. Ezen szóbeli kijelentést a végrendelkező fejbólintása nem pótolhatja. (1892 deczember 29. 3242. sz. a.) A kecskeméti kir. törvényszék: Az 1888. évi decz. 10-én Félegyházán elhalt G. V. A.-nak Félegyházán 1877. november 21 én kelt írásbeli magánvégrendelete külkellékek hiányából érvénytelennek nyilvánittatik és megállapíttatik az, hogy a nevezett örökhagyó hagyatékát képező, az 1889 jan. 7. napján felvett leltárban foglalt ingó és ingatlan hagyatékára nézve a törvényes örökösödés elvei alapján felperesek, valamint első- és másodrendű alperesek birnak egyenlő arányban örökösödési joggal. Indokok: Felperesek keresetükben első sorban azt kérelmezik, hogy néhai G. V. Andrásnak Félegyházán az 1887 november 21-én kelt Írásbeli magánvégrendelete bel-és külkellékek hiányából érvénytelenittessék azon az alapon, mert az örökhagyó a végrendelkezés idejében testben és lélekben annyira elgyengült volt, hogy szabad akarata elhatározására képességgel nem birt és mert a végrendelet tételénél a végrendeleti tanuk mind a négyen együtt és egyszerre jelen nem voltak s az örökhagyó azok előtt élő szóval ki nem jelentette, hogy azon okirat tartalmazza az ő végrendelkezését. A mennyiben pedig a végrendelet érvénytelenítése iránt előterjesztett kérelmüknek hely nem adatnék, másodsorban azt kérelmezik, hogy a végrendelet annyiban tétessék félre, a mennyi-