Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

ió7 helyesen értelmezte s azt a fenforgó esetre helyesen alkalmazta; és mert felperesnek a D. alatti levélre különben is csak a végiratban alapított az az érvelése, hogy alperesnek ebben a levélben foglalt kijelentése által az elévülés félbeszakittatott, törvényes alappal nem bir ; mert alperes a D. alatti levél szerint a megállapított kár kifizetését megtagadván, eme levél vételétől számított egy esztendőn, mint a törvény által meghatározott elévülési időn belül, — biztosított B. M. a biztosítási szerződésen alapuló igényét kereset utján annál inkább érvényesíteni tartozott volna, mivel az ártatlansági bizonyítvány beszerzése saját tetszésétől függött és mert az a körülmény, hogy a kártérítési összeg végrehajtási zálogolás alá vétetett, a biztosított igénynek érvényesítését nem gátolta ; végre mert az elévülés folyamát csak az illetékes bíróság előtt indított kereset, vagy a biztosított ellen a biztosítási szerződésre alapított igényre vonatkozólag megindított bűnvádi eljárás függesztheti fel, már pedig felperes maga sem állítja, hogy a most érintett eseteknek bármelyike fenforogna, sőt az alperes által csatolt 7,7. a. okiratnak a jelen perre vonatkozását maga felperes tagadta meg. A m. kir. Curia : A másodfokú bíróság Ítélete a benne felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből átvett egyéb indokoknál fogva hagyatik helyben, de főleg azért, mert kétségtelen ugyan, hogy alperes a tüzkárbiztositási szerződésen alapuló felperesi kártérítési igény valóságát és terjedelmét elismerte és hogy ezen elismerés a kereskedelmi törvény 487. szakaszában meghatározott egy évi elévülési határidő folyamát, ha az már kezdetét vette, félbeszakítja, de ép oly kétségtelen az is, hogy ugyanazon egy évi elévülési határidő az elismerés időpontjával újra kezdetét veszi, már pedig felperes, ki a biztosítottnak jogaiba lépett, keresetét az emiitett időponttól számítva közel 5 év, ha pedig az ártatlansági bizonyítvány beszerzésének időpontja vétetik kiindulási pontul, — 1887. évi márczius hó 12., mint a mely időpont előtt a fenforgó igény nem is volt érvényesíthető (kötvényfeltételek 10. §.), — keresetét ezen időponttól számítva majdnem