Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

154 alperesi bank mulasztást követetett el a felperes által zálogba adott értékpapírok tekintetében, a mennyiben azok kisorsolását kellően nyilván nem tartotta és kisorsolásuk után is azok szelvényeit beváltotta, minek következtében az értékpapírokat kibocsátott bank, midőn azokat utólag beváltotta, a szelvényekre fizetett összeget az értékpapirbeli tőkéből levonta és így a 8000 frt névértékű értékpapírok beváltási összege fejében 8000 frt helyett csakis 7277 frt 10 kr. lett megtérítve, a két összeg közti külömbözet 722 frt 90 kr., tehát alperes mint zálogtartó hitelező hanyagsága folytán állott be. Vitatja továbbá felperes, hogy a pesti magyar kereskedelmi bank, a ki által kibocsátott 6% kamatozó záloglevelekből állott a felperes által adott kézizálog, nem volt jogosítva a jelzett levonást eszközölni és igy alperes neki már ez okból is szavatol a jelzett összeg tekintetében, mert a bank jogtalan eljárását tűrte és az értékpapírok beváltási összegeként a 7277 frt 10 krt elfogadta. Perdöntő kérdésnek tekintette a kir. törvényszék első sorban, vajon alperes mint kézizálogtartó hitelező köteles volt-e a szóban forgó értékpapírok kisorsolását nyilvántartani és azok beváltásáról gondoskodni ? Annak előrebocsátása mellett, hogy a felek közt létrejött ügylet csakis a kézizálog szerződés ismérveinek felel meg, a mennyiben ugy az ügylet természete, mint a szerződő felek akaratából nyilvánvaló, hogy felpes a 8000 frt értékpapírokat oly czélból adta át alperesi banknak, hogy annak alapján ő a banktól, szükségletéhez képest, kölcsönt nyerjen, mely kölcsön biztosítására szolgált a letett értékpapír, a kir. törvényszék tehát ezen szempontból mellőzte alperesnek azon kifogását, hogy ő a jelzett értékpapírokat csak őrzés végett letétbe vette, mint a tényleges állapotnak meg nem felelőt és alappal nem birót; megállapítandó volt tehát, vajon alperest mint zálogtartót kötelességmulasztás és abból kifolyólag kártérítési kötelezettség terheli-e vagy sem ? Kétséget nem szenved, hogy a kézizálogtartó hitelező gondoskodni tartozik, a tekintetben, hogy a neki átadott zálogtárgy épségben, sérületlenül megmaradjon, köteles tehát különösen a kereskedő már a kereskedelmi törvény 271. §-ában reá rótt kötelezettségénél fogva mindent elkövetni, a zálogtárgy minősége