Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

135 Minthogy azonban alperes azt nem tette, az árunak a 2. a. szerint később 1889 május 14-én hatóságilag elrendelt megsem­misítése felperes hátrányára szintén nem szolgálhat, hanem az az árut kifogás nélkül átvett alperesnek kárára és veszélyére történt. Az előadottak alapján az elsőbiróság Ítéletének megváltozta­tásával, alperest az általa megvett áru mennyiségileg nem kifogá­solt vételárának s az azt tartalmazó hordók mennyiségileg nem kifogásolt értékének s nem kifogásolt késedelmi kamatoknak megfizetésére kötelezni kellett. A m. kir. Curia: A másodbirósági ítélet megváltoztatásával, az e.-b. Ítélete hagyatik helyben. * * * = Igen aggályos határozat, mely az illetéktelen összejátszás­nak tág kaput nyithat. A kifogásával elkésett adós a községi elöljárósággal elkoboztatja az árut és az eladó ezzel elesnék, igényeitől. 41. A Btk. 311. §. szerint a sértett részére a megfelelő kárté­rítés lévén megítélendő, ennek mennyisége nem a tettes vagyoni viszonyaihoz, hanem az okozott kár miségéhez, illetőleg a sérülés súlyosságához mérve állapítandó meg. — Bizonyítási kérdések. (1893 február 8. 6342. sz. a.) A szegedi kir. törvényszék: Váradi György vádlottat a Fergulicza Mihály sérelmére elkövetett s a Btk. 301. §-ába ütköző s a szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondja ki s ezért a Btk. 302. §. alapján 1 évi börtönbüntetésre itéli, továbbá kötelezi vádlottat, hogy a Btk. 301. §. alapján sér­tettnek 103 frt 80 krt kártérítés czimén fizessen. Indokok: Sértett Fergulicza Mihály a vizsgálat adatai szerint azon panaszt emelte Váradi György ellen, hogy az 1890. évi márczius 7-én este 7 óra tájban, midőn a lakásával egy utczában levő boltból hazafelé tartott, s terhelttel, kivel ellenséges lábon

Next

/
Thumbnails
Contents