Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXV. kötet (Budapest, 1893)

3; is azt bizonyítja, hogy ő 1883 április hóban, tehát 8 hónapra rá szellemi butaságának még fokozottabb állapotában volt s habár az, hogy teljesen öntudatlan állapotában lett volna, ez időben meg nem állapitható, de annyi bizonyos, hogy jelzett elmebetegségénél fogva cselekedeteinek jelentőségét megítélni nem volt képes és így cselekedetei beszámítás alá nem jöhettek s mert végre dr. Krafft Ebing bárónak az alperesek részéről 1247/92. sz. a. kérvényük, illetve a tanúvallomások és szakértői vélemények felett adott észrevételek kapcsán bemutatott eltérő szakvéleménye, mint nem a perben és kellő időben érvényesített, az Ítélet hozatalnál bírói figyelembe vehető nem volt». II. Az ítéletnek azt a részét, mely szerint az elsőbiróság a felperest az 1879 szeptember 15-én kelt végrendeletének érvénytelenítése és a törvényes öröklési rendnek az egész hagyatékra való megállapítása iránt előterjesztett keresetével elutasította, vonatkozó érdemi indokolásánál fogva hagyta helyben a kir. itélő tábla. Elutasittatván pedig a felperesek ennek a végrendeletnek érvénytelenítésére irányuló keresetükkel, eldöntendő : II. Van-e a hagyatékban olyan vagyon, melyről az örökhagyó az A. a. végrendeletében nem intézkedett ? ! Ilyennek találta pedig a kir. itélő tábla 1. a budapesti részleltárban 1 —15., 59—123., 126., 138—326., 356., 414—421., 474—476. sz. a. felsorolt ingókat, mert az örökhagyó a végrendelet bevezető sorai szerint nem rendelkezett «minden néven nevezendő ingó és ingatlan vagyonáról* általánosságban, hanem «az atyja idősb báró Rudics József után öröklött* minden néven nevezendő ingó és ingatlan vagyonáról, már pedig az alperesek maguk beismerték elleniratuk és viszonválaszukban, hogy az örökhagyó számos ingóságot maga szerzett, tehát nem örökölt a végrendelet kelte előtt 2—3 héttel meghalt atyja után s mert a végrendelet 3. és 4. pontjában felemiitett almási, illetve kunbajai összes, valamint a 14. pontban részletesen felsorolt ingókon felül az örökhagyó a végrendelet 3. és 4. pontjában csak az almási, illetve kunbajai ugazdászat vezetéséhez* szükséges, bárhol található összes ingóságairól rendelkezett, mely kifejezés alatt más ingóságok, mint a melyek a gazdaság folytatásá-