Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

70 felebbezö alperesek hátrányára akként megváltoztatni, hogy a már elfogadott félbizonyitékuk mellőztessék és az ügy föesküvel döntessék el; és mert felperes az elsőbiróságnak azon intézkedését sem neheztelte, hogy a póteskü nem mindkét alperesnek, hanem csak azok egyikének vagy másikának ítéltetett oda s igy e tekintetben sem lehetett az elsőbiróságnak ítéletét megváltoztatni. 22. Törvényes gyakorlat szerint a gyermek csak a szegénységben levő szülőt köteles eltartani. Ha tehát a szülő a legszükségesebb kiadások fedezésére elegendő jövedelemmel rendelkezik, a gyermek pedig vagyonnal nem bir, hanem saját keze munkájával tartja fen magát: a gyermek a szülő eltartására nincs kötelezve. Az 1874: XVIII. tcz. 2. §-a értelmében a vasúti vállalat csak azon feltétel alatt köteles a vaspálya által okozott halál esetében tartási és neveltetési költségeket fizetni, ha 1. az elhalt valakinek eltartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles volt; 2. ha az elhalt a tartásra jogosítottat tényleg eltartotta s igy a halálozás következtében az addig élvezett tartás tőle elvonatott. (1892 szeptember 13. 851. sz. a.) A pestvidéki kir. törvényszék: dr. Suhajda István ügyvéd által képviselt özv. Melichár Jánosné felperesnek, Luby Gyula ügyvéd által védett m. kir. államvasutak alperes ellen 400 frt évi életjáradék s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja, a perköltségeket azonban felek közt kölcsönösein megszünteti. Indokok: Alperes nem tagadta azt, hogy Pósa Károlynénak 1890 május 25 én bekövetkezett halálát azon testi sértések okozták, a melyeket a nevezett a m. kir. államvasutak rákos csabai állomásán az említett napon történt vonatösszeütközés következtében szenvedett. Felperes állítása szerint öt az elhalt tartotta, ennek következtében alperest 1890 június 1 -tői számítva évi 400 frt életjáradék megfizetésére kérte köteleztetni.