Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)
45 szabályzat s különösen annak az a rendelkezése, hogy a kinevezés napjától számított egy év lefolyása után a szolgálati viszony három havi felmondással az igazgatóság részéről később felbontható s hogy a szabályzat 5. pontjában kitett esetekben az illető tisztviselő felmondás nélkül is elbocsátható, közöltetett, vagy hogy ily feltételek az ajánlat elfogadása alkalmával kifejezetten kiköttettek volna, a szerződés megkötése alkalmával tehát felperes az ekkor még ki sem bocsátott s vele nem közölt szolgálati szabályzat eme feltételeinek magát alá nem vetette, később pedig, midőn azok szolgálatba lépése után vele közöltettek, felperes M. alatti levelében, melynek kézhez vételét alperes nem tagadta, kifejezetten kijelentette, hogy a szerződése megkötésénél alapul nem vett, sőt akkor meg sem emiitett ezt a szolgálati szabályzatot, melynek határozmányai több részben az általa kötött szerződés feltételeivel ellenkeznek, magára nézve kötelezőnek el nem ismeri, kétségtelen, hogy a felek közt fenállott szerződési viszony elbirálásánál a 3. sz. a. szolgálati szabályzat határozmányai nem, hanem a szerződés feltételein kivül a törvény rendelkezései, illetve minthogy az ipartörvényben és a kereskedelmi törvényben szabályozott szolgálati viszonyok valamelyike fen nem forog, az általános magánjognak a szolgálati szerződésre vonatkozó elvei veendők irányadóul. Ezeknél fogva pedig alperes a vasútépítés egész tartamára felfogadott felperesnek ez időtartam eltelte előtt a szolgálati viszonyt törvényes ok nélkül egyoldalulag felmondani nem, őt felmondás nélkül elbocsátani pedig csak abban az esetben lehetett jogosítva, ha azok a lényeges feltevések, melyek alapján a szerződés köttetett, megszűntek, jelesül, ha felperes a szolgálatra képtelenné vált, vagy megbizhatlannak bizonyult avagy szerződési kötelezettségeinek teljesítését megtagadta volna. Alperes azt, hogy a szolgálati viszonyt felperes maga mondta volna fel, ennek tagadásával szemben nem bizonyította, de nem igazolt oly körülményt sem, mely felperesnek felmondás nélküli elbocsáttatására alapos okul elfogadható volna. Jelesül nem szolgálhat erre jogos indokul az, hogy felperes 1886 márczius i-én nem költözött át Nagyváradra. Nem tagadta ugyanis alperes viszonválaszában felperesnek