Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

44 válaszbeli azt az előadását, hogy a dd. alatt csatolt levelet, mely­ben felperes Nagyváradra berendeltetése folytán alperesnek elő­terjesztést tett arra nézve, hogy tekintettel a levélben felhozott több körülményre, czélszerü volna a berendelést visszavonni s fel­perest eddigi állomásán továbbra is meghagyni, felperestől meg­kapta s hogy Szahlender igazgató, midőn e levél vétele után nála felperes Nagyváradon személyesen jelentkezett s vele e tárgyban értekezett, azt jelentette ki, hogy az egész ügy egyelőre függőben hagyandó. Ily körülmények közt felperesnek Nagyváradra át nem költözködése nem tekinthető a szerződési kötelezettség megsze­gésének s igy nem szolgálhatott jogos okul felperes azonnal való elbocsátására, de hogy azt erre alkalmas oknak alperes maga sem tekintette, bizonyítják az A. és C. alatti levelek, melyek szerint alperes 1886 márczius 6-án, illetve 8-án s igy a Nagyváradra köl­tözésre szabott határidő eltelte után felperest eddigi állomásán eszközlendő többféle teendőre utasította s neki három hóra fel­mondott ugyan, de őt a Nagyváradra át nem költözése miatt fel­mondás nélkül el nem bocsátotta. Alaptalan alperesnek az az ér­velése is, hogy felperes a vonal átadására a kitűzött határidőben meg nem jelent, továbbá a leltári tárgyak és az irományok ki­adásának megtagadása miatt volt volna felmondás nélkül elbo­csátható, alaptalan pedig azért, mert a 9. sz. a. jegyzőkönyv sze­rint a vonal átadása akadálytalanul megtörtént, elmaradását pedig felperes B. a. levelében indokolta s mert ugyané jegyzőkönyv szerint a leltári tárgyak és az iratok kiadását felperes általában meg nem tagadta, sőt a kivánt tárgyak egy részét ki is adta, a többiek átadására pedig időhaladékot kért s a 11. sz. a. jegyző­könyv szerint is felperes csak azokat az iratokat vonakodott át­adni, melyeket mint az igazgatóság által az ö nevére czimzette­ket sajátjának vélt, sőt ezeknek is kir. közjegyzőnél letételére késznek nyilatkozott, de különben is felperes az iratoknak tőle karhatalommal való átvételére s felperes iroda-helyiségének lezá­rolására és lepecsételésére törvény szerint nem jogosított szolga­bírónak a 11. alatti jegyzőkönyvben foglalt felhívását teljesíteni nem tartozott; felperesnek a 11. alatti jegyzőkönyv szerint tanú­sított eljárása tehát nem minösithető az őt terhelő szerződési kötelezettség megszegésének s igy olyannak, mely a felmondás

Next

/
Thumbnails
Contents