Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

25 sal, megöléssel fenyegette, anyósát pedig «kurvát meggyalázó kifejezéssel illette ugy a közrend elleni kihágásban, mint a becsületsértés vétségében történt elitéltetése is indokolt. Vádlott ez alapon történt elitéltetésénél beismerése és ittassága, továbbá azon körülmény felett ingerültsége, hogy neje gyermekét elhagyni készül, enyhitö körülménynek tekintetett, mig az, hogy törvényes házastársát fenyegette, súlyosítót képezett. Miután pedig vádlott több büntetendő cselekményt követett el, bűnhalmazat forogván fen, a 96. és 98. §. alapján kimért összbüntetés alkalmazása indokolva van (1891. évi augusztus 13. 4521. szám alatt.) A kassai kir. itélö tábla: a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, Varga András vádlottat a lopás vétsége helyett a Btk. 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettében, továbbá pedig még a Btk. 418. §-a alá eső más ingó vagyona megrongálásában is bűnösnek nyilvánítja s ezért összbüntetésül a Btk. 92. §. alkalmazásával 8 havi börtönre itéli s az ingó vagyon megrongálásának vétsége miatt még az alkalmazott 92. §. folytán 10 frt pénzbüntetésre is itéli. Egyebekben a kir. törvényszék Ítéletét a vádlottnak a magánlaksértés büntette, a becsületsértés vétsége s a közcsend elleni kihágás miatti elitéltetésére vonatkozólag helybenhagyatik. Indokok: Kremmer Jánosné sértett fél vallomása szerint a tőle elvitt tárgyakat vádlott az elzárt ládából annak feltörésével idegenitvén el, ez a cselekménye a Btk. 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntettét képezi, tehát ő e miatt a lopás vétsége helyett annak bűntettében, minthogy pedig nevezett sértett fél a kötőjének megrongálása miatt vádlott megbüntetése végett is vádat emelt, vádlott ez a cselekménye folytán elkövetett s a Btk. 418. §-a alá eső vétségben is bűnösnek volt kimondandó. A kir. törvényszék Ítéletében felhozottakon kivül enyhítő körülményt képez vádlott javára, hogy a családi viszonyai miatti elkeseredésében támadt indulatban követte el a cselekményeket, ennélfogva a Btk. 92. §. alkalmazásával büntetése a fenti mérvben szabatott meg. A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét egyebekben indokolásánál fogva hagyta helyben. (1892. évi január 19. 2483. szám alatt.)