Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

330 tése előtt jővén létre, ennélfogva a kir. Curiának 1892. évi június 30-án kihirdetett Ítéletében kiszabott büntetésnek az elsőfokú bíróság által történt hatályon kivül helyezése e helyütt is helyben volt hagyandó. (1892 szeptember 6. 3279. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 240. §., a Btk. 116. §-ától eltérő intézkedést tartalmaz, tekintve, hogy az erőszakos nemi közösülés büntette miatt vádolt K. I. és sértett Varga Márta között a harmadbirósági ítélet kihirdetése előtt házasság jött létre, ezt a kir. törvényszék előtt közokirattal tanúsították és a dolog tárgyában ők és a kir. ügyészség szabályszerűen meghallgattattak és ily esetben a tettes nem büntethető, ily értelmezéssel a másodbiróság végzése helybenhagyatik. = L. ezen határozatok bírálatát Jogt. Közi. 1893. 6. sz. 97Az uzsora vétsége be van fejezve az által, ha valaki másnak könnyelműségét felhasználva, oly kikötések mellett hitelez, melyek a neki engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembetűnő aránytalanság mutatkozik. A törvénynek ezen rendelkezése szerint az uzsora tényálladéka az ilynemű hitelezés által már ki van meritve s nem szükséges, hogy a hitelezőnek anyagi hasznot eredményezzen. A cselekmény büntethetősége a felhivott törvény 14. §-a szerint csak az által szűnik meg, ha a tettes az általa elkövetett törvényellenességet az inditvány megtétele előtt jóvá teszi és az adósnak az uzsorás vagyoni előnyöket visszatéríti. (1892 deczember 14. 1072. sz. a.) A nagybecskereki kir. törvényszék: K. Lajos vádlottat, az ellene az 1883: XXV. tcz. 1. és 2. §§-ba ütköző vétség miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti.