Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

329 17-én 538. sz. a. hozott 1., 2. és 3. birói ítéleteknek büntetési tételt megállapító részeit hatályon kívül helyezi és a vádlottra fenti 3-ad birói ítélettel kiszabott büntetést a Btk. 240. §. ér elmében végre nem hajthatónak kimondja: mert a 6587/8. sz. 1892. kérvényhez 7. alatt zárt s teljes hitelt érdemlő esketési anyakönyvi kivonat, mint közokirattal bebizonyíttatott, hogy a vádlott és sértett között 1892 június 28-án, tehát a végitélet kihirdetése előtt házasság jött létre. Mert az emiitett kérvény a kir. törvényszékhez 1892. évi június 30-án és pedig a fenti harmadbirói ítélet kihirdetését megelőzőleg adatott, illetve érkezett be, ezekhez képest a felolvasott 3-ad bírósági ítélet büntetési tételt megállapító részét hatályon kivül helyezni és a Btk. 24.0. §-ának rendelkezése értelmében azt, hogy K. I. vádlottra a fent jelzett harmadbirói Ítéletben kiszabott büntetés végre nem hajtható, végzésileg kimondani kellett. A debreczeni kir. ítélő tábla: A kir. ügyész semmiségi panaszát elveti, a bejelentett felebbezés folytán megbírálván az első birói végzést, azt helybenhagyja. Indokok: A kir. ügyész semmiségi panasza azért vettetett el, mert a neheztelt végzés hozatala körül alaki sértés nem panaszoltatott, de nem is észleltetett, mert továbbá ítélethirdetésről és a büntetés végre, vagy végre nem hajtásáról lévén szó, ily esetben a bűnvádi gyakorlat szerint végzéssel volt az emiitett tekintetben intézkedés teendő, igy tehát a kir. törvényszék az által sem sértette meg az eljárás alakiságát, hogy végzésileg határozott. Az ügy érdemét illetőleg az elsőfokú bíróság végzése indokainál fogva és azért hagyatott helyben, mert a törvény nem az ítélet meghozatalától, hanem annak kihirdetésétől teszi függővé azt, hogy a tettes és sértett között létrejött házasság esetében az erőszakos nemi közösülés nem büntetendő, az ítélet szó alatt pedig kétségtelenül nem egyik, vagy másik fokban eljárt bíróság ítélete, hanem felebbezés esetében mindhárom bíróság ítéletének egybevetett jogerős egésze értendő. Az ily értelemben vett ítéletnek kihirdetése pedig a kir. törvényszéknél 1892 jun. 30-án eszközöltetvén, a tettes és a sértett fél közt pedig az iratokhoz csatolt esketési anyakönyvi kivonat szerint a házasság 1892. évi június 28-án, tehát az itélet kihirde-