Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

326 res 1890 márczius utolsó napjaiban Saáron fedezeti vételt eszközölt, mi által az A—E. alatti számlák, valamint a kihallgatott Pick Frigyes és Weil Alajos tanuk vallomása szerint 149 frt 50 kr. kárt szenvedett, a miről alperest a keresk. törvény 354, §-a értelmében értesítette is. Ezen kárt alperes neki a keresk. törvény 353. §-a értelmében megtéríteni köteles. Alperes ezzel szemben azon kifogással élt, hogy felperes a megállapodás értelmében a szállítás előtt 3 havi lejáratú váltót lett volna köteles alperesnek a vételár fedezésére beküldeni. Miután azonban ezen kifogása a H., I, K., L. és M. alattiakkal megczáfoltatik, a kifogás az erre kinált főeskü mellőzésével figyelembe nem vétetett. Kifogásolja továbbá alperes a fedezeti vételt, mert felperes azt nem a teljesítés helyén és nem a teljesítési határidőben eszközölte. Miután azonban alperes becsatolt leveleiből és sürgönyeiből kitűnik, hogy alperes köteles lett volna a luczernát Saárra küldeni, alperes pedig a kötlevelet fel nem mutatta s igy a prdts 155. §-a értelmében beigazoltnak tekinti a bíróság azt, hogy a teljesítési helyül Saár volt kikötve. Miután továbbá nem fix ügyletről levén szó, a fedezeti vétel csak az utólagos teljesítésre rendelt határidő: 1890 márczius 20-ika után volt eszközölhető és felperes ennélfogva nem elkésetten eszközölte a fedezeti vételt és miután alperes nem igazolta, hogy felperes 1890 márczius végén Saáron olcsóbban is vásárolhatott volna luczernát, mindezeknél fogva alperes e kifogásai figyelembe vehetők nem voltak és alperes a k. t. 353. § a értelmében a szerződés teljesítésének elmulasztása által okozott kár megfizetésében marasztalandó volt A budapesti kir. itélö tábla: az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felperes által becsatolt levelekkel s sürgönyökkel alperes tagadása ellenében nincs bizonyítva az, hogy felek közt a teljesítési helyre nézve megállapodás történt, s hogy teljesítési helyül felperes lakása — Saár — volt kikötve, mert ezekből csak az tűnik ki, hogy alperes az áru szállítását ismételten ígérte, de nem az, hogy teljesítési helyül Saár volt volna kikötve, vagy hogy ezt alperes teljesítési helyül beismerte s annak megállapítására, hogy a megrendelő jegyben teljesítési helyül állítólag Saár lett volna kikötve, az sem szolgálhat, hogy alperes a megrendelő