Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

127 igényt, mely a csődtörvény 27. §. 3. pontjának alkalmazhatását kizárná ; tekintve, hogy magában véve az, hogy a telekk. rendelet 88. §-a szerint a hitelezőnek tisztán alaki jogi alapon módjában áll váltón, adóslevélen, vagy kereskedelmi könyvkivonaton alapuló lejárt követelésére nézve zálogjogi előjegyzést kérni, már azért sem állapit meg a hitelező javára az adós ellen, keresettel is érvényesíthető, a csődtörvény 27. §. 3. pontja értelmében vett anyagi jogi oly igényt, melynél fogva az adóst, biztosítás adására birói Ítélet által is szoríthatná, mivel már a zálogjogi előjegyzés intézménye sem tartozik az anyagi magánjog körébe, és mivel a telekkönyvi rendtartás II. rész, VIII. és IX. fejezetei egyáltalában csak azon alaki szabályokat tartalmazzák, a melyek mellett az anyagi magánjog szabályai szerint egyébként már keletkezett magánjogi igények nyilvánkönyvileg bejegyezhetők, de magukat a bejegyzendő jogokat meg nem állapítják ; tekintve, hogy a kir. Curiának fenéritett elvi kimondása szerint nemcsak a közadósnak személyes biztosítási cselekményei támadhatók meg, hanem azok is, melyek törvény szerint az állam közege által az ő (az adós) rovására teljesittetvén, jogilag az ő cselekvényeinek tekintendők, miből következik, hogy a csődtörvény 27. §. 3. pontjában meghatározott válságos időben a hitelező kérelmére a telekkönyvi hatóság által elrendelt zálogjogi előjegyzés által nyert biztosítás is megtámadhatás szempontjából teljesen egy tekintet alá esik az oly biztosítással, a melyet a közadós maga adott; tekintve, hogy éppen ugy, a mint a végrehajtás utján szerzett zálogjognál az adósnak jogcselekvényét a kiküldött végrehajtónak eljárása helyettesíti, a zálogjog előjegyzése utján kieszközölt biztositásnál a közadós cselekményét a telekkönyvi hatóságnak eljárása helyettesíti ; tekintve, hogy az előjegyzés czélja lényegileg éppen az lévén, hogy az adós ingatlan vagyonára biztosítás szereztessék, ebből okszerűen az következik, hogy azon körülmények között, a melyek között a maga a közadós által ingatlanaira adott biztosítás megtámadható lenne, szükségképen megtámadhatónak kell lenni azon biztositásnak is, melyet a hitelezőnek a megtámadható czél el-