Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

126 Indokok: A kir. Curiának 1884. évben kimondott, s azóta állandóan követett elvi kijelentése szerint a megtámadási törvény nemcsak a közadóst tilja el oly cselekményektől, melyek által vagyonából valamit egves hitelezők előnyére elvon, hanem az egyes hitelezőt is eltiltja attól, hogy a közadós vagyonából olyasmit elfogadjon, mihez a csődhitelezők joggal igényt tarthatnak; s ennélfogva a végrehajtási kényszer utján kieszközlött kielégítés s illetőleg biztosítás is megtámadható, mivel a végrehajtás utján szerzett kielégítésnél s illetőleg biztositásnál a végrehajtást szenvedettnek jogcselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő. A kir. Curia által éveken át szakadatlanul követett ezen elvekből kiindulva, tekintve, hogy a hitelezőnek váltón, adóslevélen vagy kereskedelmi könyvkivonaton alapuló pénzbeli követelésének lejártával beállott azon jogai, mely szerint követelésének kifizetését követelheti, nem foglalja magában azon jogosultságot is, hogy eredeti követelésének fentartása mellett a hitelező az adóstól főkövetelésének egyidejűleg érvényesítése nélkül, per utján külön azt követelhesse, hogy az adós neki akár ingó, akár ingatlan vagyonában biztosítást adjon ; tekintve, hogy a csődtörvény 27. §. 3. pontjában meghatározott 15 napi válságos idő alatt szerzett biztosítás csak ugy és akkor nem eshetik ezen törvénypont rendelkezései alá, ha a hitelezőnek biztosítás kóvetelhetéséhez való igénye a válságos idő előtt keletkezett szerződésen, vagy anyagi jogi törvény rendelkezésein alapul, mint például az anyagi váltótörvénynek a biztosítási viszkeresetet tárgyazó 25. és következő §§., a kereskedelmi törvénynek a megtámadási jogot tárgyazó 309. §. a bizományos zálogjogát tárgyazó 379. §. a szállítmányozó zálogjogát tárgyazó 388. §., a fuvarozó zálogjogát tárgyazó 4.1 1. §., az ország egy részében hatályban levő osztr. ptk. 834. §., 1365. §., 1428. §. sat. sat., de magában az, hogy a hitelező akár a végrehajtási törvény, akár a telekkönyvi rendtartás alaki jogot tárgyazó szabályai szerint azon helyzetben volt, hogy követelésére nézve biztosítást szerezhessen, már a csődtörvény 31. ^. rendelkezéseihez képest nem állapit meg biztosítás követelhetésére való anyagi jogi oly