Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

107 szüntetése és jár. iránti perében következőleg itélt: A báró Balassa István, mint neje Péterfy Ilona megbízottja eladó és Magyar Pál és neje vevők között Homonnán 1883 május 5-én, illetve NagyMihályban 1883 május 11-én 146/83. és 154/83. sz. a. Dercsényi Kálmán homonnai kir. közjegyző előtt létrejött adásvevési szerződés első pontjában az eladó nagy-ráskai malmához kikötött utadási szolgalom megszűntnek mondatik ki és tartozik alperes tűrni, hogy a nagy-ráskai 152. sz. tjkvben B. 4. alatt javára bekebelezett uti szolgalom jelen Ítélet alapján töröltessék. Indokok: Az A. alatti szerződés értelmében felperes és volt tulajdonostársa Magyar Pál a báró Balassa Istvánná tulajdonát képező malomhoz vezető utat adni tartoztak mindaddig, mig az eladó nagy-ráskai malma meg nem szűnik, tehát az utadás kötelezettsége nem képezett feltétlen, örökös szolgalmat, hanem az adásvevési szerződés létrejöttekor fenálló és működő malom fenállásához volt kötve, vagyis épülethez és a malomnak megszűnésével a szolgalomnak is meg kell szűnnie. A hit alatt kihallgatott szakértők egybehangzólag megállapították, hogy a perben érintett malom, mint ilyen megszűnt, t. i. az épület egyik oldala ledült, az ahhoz szükséges oszlopok több helyen hiányzanak, a belső hajtómű teljesen hiányzik s a külső szerkezetből is csak egy rozzant kerék van egy félreeső helyen elhelyezve. A hit alatt kihallgatott tanuk pedig a szakértők véleményét támogatják és azt is bizonyítják, hogy a malom mintegy 5 év óta működésben nincs, de attól a szükséges viz is elmaradt. Mindezeknél fogva az érintett malom megszűntnek volt tekintendő és ennélfogva az ahhoz kötve volt szolgalmi jog megszűnése is kimondandó, nem különben a szolgalmi jognak, mint megszűnt jognak tlkkvi törlése is elrendeltetik. (1891 február 7. 3994.. sz. a.) A kassai kir. itélö tábla: Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes keresetét egyrészt az alperes javára eszközölt bekebelezés eredeti érvénytelenségére, másrészt pedig arra alapitotta, hogy a vízi malom, melynek használatához az uti szolgalom fenállása köttetett, megszűnt létezni. A kereset egyik jog-