Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

io6 fokú bíróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyatik. * * * = A Curiának felmentési indokát nem fogadhatjuk el. Ha szabad a hasardjátékból származó pénzt a «bank»-ból kilopni, akkor szabad azt másnap is ellopni és szabad egyáltalában oly embertől lopni, a ki hasardjátékból vagy más jogtalan uton szerzett vagyonból él. A Curiát határozatának consequentiája egészen ideviszi. Mert az, hogy Fata ugyanazon éjjel vitte véghez a cselekményt, midőn elvesztette a pénzét, lényeges különbséget nem állapit meg. Másrészt, ha ezen emberek nem hasardjátékot játszottak volna, hanem közönséges kártyajátékot, akkor a Curia kénytelen volna büntetni. Pedig a két cselekmény teljesen azonos. Inkább alapitható a felmentés arra, hogy Fatának a játékból ugy látszik követelése volt a banktartó ellen s ezen követelése bíróság utján mint kártyajátékból származó érvényesithetlen lévén: nem büntethető, ha ott a helyszínén a bankban levő pénzbői kielégitette magát. Itt is megmutatta a Curia, hogy a cselekményben rejlő önbiráskodási elemet teljesen ignorálja; másrészt az élet ismét példát szolgáltatott, hogy ezen^ elem számbavételt követel magának. 32. Uti szolgalom annak kijelentésével engedtetvén, hogy annak megszüntetése mindaddig nem követelhető, a mig valamely malom, a melyhez azon ut vezet, meg nem szűnik, a szolgalom megszüntetése nem követelhető azon okból, mert a malom rósz karban van s működése szünetel. (1892 október 20. 1883. sz. a.) A sátoralja-ujhelyi kir. törvényszék: Nagy Béla ügyvéd által képviselt Pányoki Erzsébet felperesnek, Ambrózy Nándor ügyvéd által képviselt b. Balassa István, mint báró Balassa Emilia kk. leánya törv. képviselője alperes ellen szolgalmi jog meg-