Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)

103 Harangozó József vádlott tagadja ugyan, hogy az ezt közvetlenül követő időben Fata Istvánt bármiként is bántalmazta volna, tekintve azonban, miszerint Harangozó József is beismeri azt, hogy Fata István eltávozása után kevés vártatva egy karos székkel kezében a korcsmahelyiségböl kiment, tekintve, miszerint Simon János, Fata Gábor és Dénes Pál előadása által beigazoltatott az is, miszerint Harangozó József a szobába visszatérve azt mondotta: «elvitte ugyan Fata István a pénzt, de megadtam neki a magáét*, tekintve, miszerint az orvosi látlelettel beigazoltatott, hogy Fata István a kérdéses időben súlyos testi sértést szenvedett, miközben a fél karja is eltört, tekintettel arra, hogy Fata István sérelmeztetése után Fata Gábor és Cseke János előtt azonnal panaszkodott, hogy őt Harangozó József bántalmazta; tekintettel végül arra, hogy a vizsgálat folyamán semminemű gyanú nem merült fel arra nézve, hogy Fata István sérelmeztetését más mint Harangozó József követte volna el: mindezeknél fogva Harangozó József vádlott ellenében a Btk. 301. §-ába ütköző és a Btk. 302. §. szerint büntetendő súlyos testi sértés büntette teljesen beigazoltatott, miért is őt ezen bűncselekményben bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményekül vétetett valamennyi vádlottra nézve a büntetlen előélet, továbbá Licht Jakabnál azon körülmény, hogy ő mintegy kényszerítve volt a tiltott szerencsejátékot korcsmájában megengedni, miért is ellenében a Kbtk. 21. §-a volt alkalmazandó, végül Harangozó Józsefnél enyhítő körülményül vétetett, hogy a verekedést Fata István kezdette, illetőleg ö szolgáltatott okot a verekedésre. A győri kir. itélö tábla: Fata István vádlottat a Btk. 341. §-a alapján a szabadságvesztésbüntetés kiállásától kezdődő egy évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére is itéli s ezzel a változtatással, egyebekre nézve az elsőbiróság ítéletének Harangozó József és Fata Istvánra vonatkozó felebbezett részét illető indokolásán felül még azért hagyja helyben, mert a Fata István sérülése, ugy ennek vallomása, mint a kezelő orvos véleménye szerint is öt hétig tartott ; az ítéletnek többi nem felebbezett része érintetlenül marad. (1892 jan. 25. 2324. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a fenálló gyakorlat szerint