Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIV. kötet (Budapest, 1893)
06 hatolását megakadályozta, mi közben a kés csupán nadrágját metszette fel; ezután nemző részét fogta meg sértett és azt oly erővel szoritotta, hogy már alig birta kiállani, e közben késével folyton feléje szurkált, sőt azt balkarjába tényleg bele is döfte ; ekkor vádlott ösztönszerűleg is zsebkése után nyúlt, azt balkezével mellénye zsebéből kivette, fogával kinyitotta, és sértett mellébe szúrta, mire ez őt eleresztette. Megengedi vádlott, hogy késével még egy izben megszúrta sértettet, erre azonban nem emlékszik. Ezek szerint Keszenicze József beismeréséből és azon körülményből, hogy sértett megszuratása alkalmával kivüle a helyszínén senki nem volt, minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy mindkét szúrást vádlott ejtette, a mely szúrások egyike feltétlenül halálos volt, miután pedig vádlott maga is beismerte, hogy sértett őt az első szúrás után elbocsátotta és igy egész terjedelmében elfogadva a vádlott részéről védekezezésül felhozottakat, még az esetben sem volt szükség arra, hogy vádlott egy második szúrást is ejtsen sértetten, mi által az önvédelem esete annál inkább kizártnak tekintendő, mert vádlott a korcsmaszobában egész biztonságban érezhette magát, előzőleg senki által megtámadva nem lett, mégis onnan ismételve bántalmazási szándékkal ment ki a korcsma udvarára; erre mutat az is, hogy másodizbeni kimenetele alkalmával egy nagy üveget fogott fel. De kizártnak tekintendő a Btk. 76. §-a esetének fenforgása is, mert habár a kihallgatott tanuk vallomásai szerint vádlott nagyon részeg volt; tekintve azonban, hogy az eset körülményeire emlékszik, azt tüzetesen leirja, továbbá, hogy előbb Dinstkoch Ferencz bántalmazása, utóbb Bazsai Istvánnak megsértése miatt ismételve összetűzött az elhalttal, mindezen körülmények megczáfolják az öntudatlan, beszámítást kizáró részeg állapot létezését. Ezek szerint, stb. (1892 május 11. 2785. sz. a.) A pécsi kir. itélö tábla: Habár azon körülmények, hogy Keszenicze József vádlott az élet kioltására alkalmas eszközzel és a testszervezet legnemesebb részei egyikén ejtette azt a sértést, mely Tóth István halálát okozta, közel fekvő alapot látszanak nyújtani arra nézve, hogy vádlott azt a sértést az élet ellen irányuló szándékkal követte el, minthogy azonban vádlott ellen olyan