Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

3^ a 2., 3. és 4. rendű vádlottak az 1. rendű vádlott tudta és meghatalmazása nélkül vitték véghez; tekintve továbbá, hogy ama állítás, mintha az 1. r. vádlott a kérdéses bűncselekmény elkövetésére a többi vádlottakat felbujtotta volna, a végtárgyalás adatai szerint valószínűnek sem bizonyult s annál kevésbé, minthogy ezt a vádlottak nem is állították, tekintve tehát, hogy az 1. r. vádlott az 1887 október 16-án elkövetett cselekményekbe sem tettleg, sem mint értelmi szerző be nem folyt: ugyanazért ezen vádlottat az ezen napon Hexner Adolf sérelmére elkövetett magánlak megsértése bűntettének vádja és következményei alól a kir. törvényszék felmentette. Ellenben a többi vádlottak azon cselekményében, hogy ök 1887 október hó i8-án a ház tulajdonosának tudta és meghatalmazása nélkül önként L.-Szt.-Miklósra utazván, ott Hexner Adolf sértettnek lakásába minden jogos indok s a sértett és feleségének beleegyezése nélkül, söt azok akarata ellenére bementek s abban a sértettek határozott tiltakozása daczára nemcsak, hogy jogtalanul s erőszakkal bent maradtak, hanem azok egyik szobájának ajtaját kirúgván, abba akként erőszakkal behatoltak és annak bútorzatát a tanuk állítása szerint az udvarra kihajigálták, illetve a vádlottak saját előadása szerint kivitték és ott mindaddig garázdálkodtak, mig őket a csendőrség karhatalommal el nem távolította, a Btk. 330. §-ba ütköző magánlak megsértése bűntettének tényálladéka teljes megvalósulást nyert s annál inkább, minthogy egyrészt a Hexner Jakab bérbeadó tulajdonos azon cselekményéből, melynél fogva ő a házban a teljesített építkezések fejében tovább lakni akaró Hexner Adolf bérlőnek a bérszerzödés lejárta után a bérelt házban való tovább maradását hosszabb ideig tűrte, a bérszerződés hallgatag meghosszabbítása következtethető és minthogy másrészt a fent előadott tényállás szerint Hexner Jakab a vádbeli cselekmény elkövetését megelőzőleg polgári uton keresetet indított Hexner Adolf, jelen ügyben panaszos ellen, a bérlet lejáratának s a bér nem fizetésének indokából a bérleti ingatlanok kiürítése a leltárilag átvett ingók visszaadása és 800 frt bérhátralék iránt, mely cselekménye által éppen a bérlet lejártának vagy további fenállásának kérdését bírói eldöntés tárgyává tett s a pernek jogérvényes eldöntéséig a bérlemény a panaszló rendelkezése alatt állott, a vádlottaknak