Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

i9 'ból tetemes összeggel pótolják. Ily körülmények között tehát a kötött ügylet határozottan viszterhes s ezt felperesek köteles részük megsértése czimén sikkerrel meg nem támadhatják, miért is az elsöbiróság ítélete a kereset főtárgyára vonatkozó részében helybenhagyandó volt. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. * = Ellenkező határozat Dtdr r. f. VII. 131. sz., XI. 23. sz., XVIII. 62. sz., XXV. 26. sz.; hasonló határozat Dtdr r. f. VII. 132. sz. a. 4Habár a képviseltnek az ügyvédi jutalomdijak és költségek megfizetésében való marasztalása az 1874. 34. tcz. 58. §-a értelmében per utján eszközölendő ki; mindazonáltal a bűnvádi perben kiérdemelt munkadij és felmerült költség mennyiségének megállapítása az eljáró büntető bíróság hatáskörébe tartozik, mert kiválóan ez van hivatva az érdembe hozott összegek helyességét az igazság körülményeinek megfelelően megbírálni. (1892 ápril 5. 2288. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: ügyvéd azon kérelmét, hogy a — — elleni bűnügyben felszámított dijai megállapittassanak elutasítja; mert a fenálló bűnvádi törvénykezési gyakorlat szerint bűnügyekben az ügyvéd dijai és költségei saját fele irányában a büntető törvényszék által csak azon esetben állapittatik meg, ha az ügyvéd azokat a végtárgyaláson felszámítja, hogy a félnek alkalom legyen adható ezen felszámításra észrevételeit megtenni, minthogy azonban — — ügyvéd azt nem tette, sőt a kitűzött végtárgyaláson meg sem jelent s így az 1874. 391. tcz. 58. §-a értelmében most már díjjegyzékét csakis az illetékes polgári hatóság előtt per utján érvényesítheti, az okból az előterjesztett ikérelem elutasítandó volt. (1891 november 17. 37138. sz. a.) 2*