Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

2Ó0 ződés alapján fenálló haszonbérleti viszony megszűntnek és az­alperes által letett 500 frt biztosítéki összeg a felperes javára elveszettnek mondatik ki, s alperesek végrehajtás terhével köte­leztetnek, hogy a haszonbérelt ingatlanokat a f. évi szeptember 30-án felperesnek birtokába és használatába bocsássák. Indokok: A 793 frt 50 kr. hátralékos bérösszeg iránt támasz­tott kereseti követelésre vonatkozólag a kir. itélö tábla ítéletét az abban elfogadott megfelelő elsöbirósági indokok alapján és azért is kellett helybenhagyni, mert a haszonbérleti jognak a haszonbérelt ingatlanra tör­tént bekebelezése csak alperesek mint haszonbérlöknek ad nyil­vánkönyvi általános érvényű jogot, de a bérbeadónak vagy jog­utódjának nem ; minélfogva felperes alperesek ellenében a ha­szonbér összegére nézve a telekkönyvbe helyezett bizalomra nem hivatkozhatik s nem követelhet tőlük több haszonbért, mint a mennyi jogelődjét Losonczy Károlyt a harmadbiróságilag is helybenhagyott 5. és 67. a. ítéletek szerint illette. Ellenben a haszonbérlet megszüntetésére és az 500 frtnyi óvadék elvesztésére irányzott kereseti kérelemre vonatkozólag az alsóbirósági ítéletek megváltoztatásával helyt kellett a keresetnek adni és a haszonbérletet megszűntnek s az 500 frt óvadékot a felperes javára elveszettnek kellett kimondani, mert alperesek a keresetileg követelt 793 frt 53 kr. haszon­bér-hátralékból 669 frt 18 kr. tartozás fenállását elismerték, vala­mint azt is, hogy ezen tartozásukat a lejárat napján, vagyis 1891 ápril i-én sem felperesnek meg nem fizették, sem pedig birói letétbe nem helyezték és csak a kereset beadása után 1891. évi május 13-án helyezték birói letétbe, holott azt az 1881: LX. tcz. 82. §-ához képest az eszközölt végrehajtási letiltások folytán már a lejárat napján tartoztak volna birói letétbe helyezni, április 29-én pedig, a midőn letiltás feloldásáról saját elismerésök sze­rint hivatalos értesülést vettek, már a felperesnek tartoztak volna lefizetni. Alpereseket tehát kétségtelenül mulasztás terheli a haszon­bérfizetésben, az ily mulasztás pedig ugy fenálló joggyakorlatnak, mint az Al. a. haszonbéri szerződés 12. pontja alapján jogot ad a bérbeadónak a haszonbérlet megszüntetésére és a szerződésnek

Next

/
Thumbnails
Contents