Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

259 ezen szerződés 12. pontjában emiitett megszorítás nem haszonbérleti összeg ilynemű késedelmes fizetésére vonatkozhatik ; tekintve elvégre, hogy alperesek a haszonbérleti részletet a kereset vétele előtt helyezték birói letétbe, mind oly körülmények, melyek azt igazolják, hogy alperesek részéről szándékos mulasztás a haszonbérleti részlet fizetésénél nem történt, miután pedig oly bizonyíték, mely a kötbér elvesztését és a bérleti viszony megszüntetését indokolttá tenné, a per során elő nem adatott, sőt miután felperes a letétbe helyezett összeget időközben felvette, kötbért nem is követelhet, keresetének e részével is elutasítani és a perköltséget kölcsönösen megszüntetni kellett. (1892. évi február 28. 625. sz. a.) A kassai kir. itélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét ugy a per főtárgyára, valamint a perköltségre nézve helybenhagyja. Indokok: A per főtárgyára nézve az elsöbiróság ítélete az abban felhozott indokok alapján, a perköltségre nézve pedig azért volt helybenhagyandó, mert ugy Losonczy Károly valamint Suszták Antal tanuk vallomása szerint felperes nem értesíttetett arról, hogy a haszonbéri szerződésben megállapított évi bérösszege akár önkéntes leengedés, akár birói ítélet folytán 400 frttal kisebbedett, s annyiban a haszonbéri szerződésben az évi bér összege kitett holdak száma szerint megállapítva, felperes mint haszonbérbeadó Losonczy Károly jogutóda, eme szerződés alapján jóhiszemüleg indíthatta meg a szerződésnek megfelelő egész bérösszegre a jelen pert, annyival inkább, mert a haszonbéri jog a peres felek kölcsönös beismerése szerint be levén kebelezve, a mennyiben alperesek ki nem mutatták, hogy az egész bérösszegnek utólag történt kevesbedése telekkönyvileg ki volna tüntetve, kétségtelen, hogy felperes erről a körülményről a telekkönyv megtekintése által sem szerezhetett a per megindítása előtt tudomást. (1892 május 6. 2171. sz. a.) A m. kir. Curia: A hátralékos bérösszeg czimén támasztott kereseti követelésre, valamint a perköltségre vonatkozólag a kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Többi részeiben azonban mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik, a peres felek között az ifj. Losonczy Károly és alperesek által Szentpéteren 1888. évi márcz. 18-án kötött szer17*