Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

253 pénzbüntetés képez mellékbüntetést, a becsületsértés vétsége után megállapított pénzbüntetetés pedig önálló büntetés, egyébként helybenhagyja. Indokok: Hakel Györgyné magánvádló a végtárgyaláson azt a vallomást tette, hogy öt a kérdéses alkalommal a szobába behatolt vádlottak bántalmazták. Sztrunga Bugár Márton vádlott kivételével, a ki őt védte s társainak azt mondta: «ugyan hagyjátok ezt a személyt, ne verjétek, hisz ez mit sem tett». Ily tényállással szemben a Sztrunga Bugár Márton terhére megállapított becsületsértés vétségének elfogadható alapja nincs. Miután a vádlott határozott tagadását tekintve, az sem vehető bizonyítottnak, hogy a nevezett magánvádlót az ablakon keresztül egy léczczel megdöfte volna, ennélfogva a kir. itélö tábla a most nevezett 5. r. vádlottat a terhére rótt becsületsértés vétségének vádja alól felmentette s ezzel a részbeli változtatással egyebekben a kir. törvényszéknek ítéletét a büntetötörvénykönyv rendelkezésein alapuló, a pénzbüntetésekre vonatkozó fenti helyesbítéssel vonatkozó indokainál fogva a Jagerszki Kollár János 6. rendű és Uhrin Zdurny János 7. r. vádlottak felmentésére nézve még azért is helybenhagyta, mert ellenökben bizonyíték nincs arra nézve sem, hogy ők a terhökre rótt cselekmények elkövetésében akár mint felbujtók, akár mint bűnsegédek részt vettek volna (1890 ápril i. 46542. sz. a.) A m. kir. Curia: Azon tüzetesebb meghatározás után, hogy a Btk. 421. §-ába ütköző vétséget Jagerszki János 3. r., Jagerszki Máté 4. r. és Sztrunga Bugár Márton 5. r. vádlottnak ama különálló cselekménye képezi, hogy Ilakel György lakházának ablakait betörték s farészeit is megrongálták, még a nevezett vádlottaknak ama cselekménye, hogy utóbb a Hakel György házába való behatolás végett a pitvar ajtaját betörték s a szoba ajtaját összevagdalták ; tekintve, hogy ezen magukban véve szintén büntetendő, a Btk. 421. §-ában feltételezett vétség tényálladékát teljesen kimerítő cselekmények azon alakulatban, a melyben azok a concret esetben megvalósulásra jutottak, a törvény külön rendelkezése által alkaltelemévé tétetvén a Btk. 330. §-ában körülirt magánlaksértésnek, mint az^ erőszak által súlyosabbra minősített összetett