Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

213 Utolsó szolgálatadója Fecht Pálné vádlott magaviseletével meg volt elégedve s kiemelte, hogy gyermekeihez éppen igen jó volt. Egyébként pedig Fecht Pálné, a kinek vallomása értelmes és hitelt érdemlő, azt állítja vádlottról, hogy a igen excentricus* természet, voltak pillanatai, melyekben egészen ki volt magából kelve, de aztán könnyen más hangulatba jutott és jókedvű volt. Midőn az ölés elkövetése után hazament a vádlott, Fecht Pálné legkisebb gyermekét oly hevességgel ölelgette, hogy ez sirni kezdett s a tanú férje e miatt ki is szólt, aztán pedig közvetlenül az ölésre következő órákban vádlott dalolt. A végtárgyalás folyamán is vádlott magaviselete, bár tisztességes, de a hasonló műveltségű egyének magatartásánál élénkebb, határozottabb, bátrabb, előadása pedig értelmesebb és pontosabb volt. A hysteria ezek alapján bíróilag is megállapittatván, az, hogy vádlott előre megfontolt szándékkal cselekedett, elfogadható nem volt. Éppen a prsemedititio az, mely a magasabb fokú hystericus jellem sajátságaival összeegyeztethetlen. A hysteria mindenekelőtt kizárja a belső erkölcsi élet egészséges reactióját; az okoskodásba jutnak ugyan ellenőrző, mérséklő erkölcsi eszmék, vádlott maga is beismeri, miszerint tudta, hogy cselekvése bűnös, de a képzetek beteges, gyors változása mellett, az ily eszmék hatékonysága csökken s ekként meg van könnyítve azon eszmék uralomra jutása, melyek a büntettet kimentik, vagy éppen igazolják. De a logicai folyamatok a megfontolás minden egyéb tárgyára nézve is sem kellemesek, mert «a szellemi működés elmezavarai, a hysteria egyetlen eseténél sem hiányzanak*. A helyzetnek a cselekmény minőségének, vonatkozásainak s a bűnös eredménynek számbavétele, mind hézagos és futólagos logicai müveleteken alapul, az ily elhatározás tehát megfontolt nem lehet. El kellett pedig ezt fogadni annyival inkább, mert bizonyítva van, hogy vádlott elhatározása azon levéllel áll okozati összefüggésben, melyet atyjától kapott s melyben tőle a szülői támogatás végleg megtagadtatik, s ekként elhatározása tettleg a szégyen és elhagyatottság által még fokozott beteges lelki állapot befolyása alatt keletkezett.