Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

212 esik. A mi Julira nézve az átvétel, az reá nézve az átadás. A meg kezdés, a személy hatalomba juttatása kettőjük közös ténye, egymást feltételező, összetett kétoldalú cselekmény, átadás és átvétel, mely egy közös eredményben, a büntetendő cselekmény megkezdődésében tárgyilagosul. Miután pedig ekként Szegi Katit, ténybeli közreműködése szerint is, a büntetendő cselekmény megkezdése terheli, s miután alanyi oldalról bizonyos, hogy a bűntényt az ő elhatározása, ölési szándéka hozta létre, őt tettestársnak kimondani kellett. Az ölési szándékot vádlott beismerte, beismerése összhangban áll a cselekmény minden mozzanatával, s ez alapon azt megállapítani kellett. Nem volt azonban megállapítható, hogy vádlott az ölési szándékot selöre megfontolta*. A kir. törvényszéki orvosok ugyanis a vizsgálat, illetve a végtárgyalás folyamán kifejtett véleményükben odanyilatkoztak, hogy vádlott hysteriában szenved, s pedig oly mértékben, hogy ennek folytán «a cselekvés idejében, akaratának szabad elhatározási képessége korlátolva volt». A kir. itélő tábla által elrendelt pótvizsgálat folyamán vádlott hosszas tébolydai megfigyelés alá vonatott, s a lipótmezei kir. országos tébolyda igazgatóságának ez alapon adott véleménye szintén megerősíti, hogy vádlott «hysteriában szenved és pedig a hysteria oly fokában, melynél fogva ezen betegsége által kedélye és indulatai befolyásoltatnak*. Ezen szakvélemények alapján már a kir. törvényszék elfogadta, hogy vádlott hysteriában szenved s pedig annyival inkább, mert vádlottnak már múltjában fordulnak elő adatok, melyek hystericus jellemsajátságokra, izgékony gyöngeségre, állhatatlanságra mutatnak, Komáromban szolgálván ugyanis, csekélységből, mivel a szolgálatadóval összeveszett, a Dunába akarta magát ölni. Szülei iránt gyakorta indulatos, durva magaviseletet tanúsított, bár alapjában véve jó kedélyű. Továbbá ugyancsak szüleinek Szegi József és nejének vallomása szerint a múltban gyakran görcsökben szenvedett, melyet a kir. törvényszéki orvosok a nevezett tanuk által előadott jelenségekből hystericus görcsrohamoknak hystero epilepsiának fogadtak el.