Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

164 beadványából, nem különben T. B. tanú vallomásából az tűnik ki, hogy felperes az adásvételi jogügyletnél ipát, F. B-t, mint N. gondnokát képviselte, ekként eljárásáért a kereseti czimen alperesek ellen ügyvédi dijat, mely a meghatalmazást feltételezi, jogosan nem igényelhet. A szegedi kir. itélö tábla: Az elsöbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes az 1890. évi 13978. sz. a. felvett tárgyalási jkönyvben beismerte azon ténykörülményt, hogy alperesek az ö részére írásbeli ügyvédi meghatalmazást ki nem állítottak. Minthogy pedig az ügyvédi minőségben teljesített munkálataiért csak azon esetben követelheti dija megállapítását és megítélését, ha a megbízótól írásbeli meghatalmazással bir, tekintve, hogy felperes ügyvédi dij czimén perelte be alpereseket, az elsöbiróság ítéletét helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. * * = Ugyanígy határozott a Curia 8389/87. szám alatt. 49. A magyar törvények szerint házastársának szükségleteiről a férj mint a család feje tartozván gondoskodni, első sorban a férj kötelessége neje gyógyítási költségeit is viselni, a mely kötelezettség a nőt csakis férjének teljes vagyontalansága esetében terhelheti. (1892 május 25. 9243. sz. a.) A miskolczi kir. járásbíróság: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes az A. alattiban felszámított gyógyszerek 205 frt 52 kr. árának megfizetése iránt indított keresetet. Tekintve azonban, hogy alperes az A. alatti valódiságát tagadásba vette, a tárgyalás során felperes által felmutatott eredeti vényekből kitünőleg felperes hallgatag beismerése szerint és