Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

I52 közadós jogcselekményéről szól is ; a törvénynek nem lehet azon értelmet adni, hogy ezáltal a végrehajtási kényszer utján eszközlött kielégítés vagy biztosítás ki legyen zárva, mert ez utóbbiaknál a végrehajtást szenvedett közadós cselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő; alperesnek a per érdemében tett e részbeni kifogásai szintén nem bírhatnak kellő sulylyal. Az idézett törvény ugyan a megtámadáshoz feltételül köti ki, hogy annak, a ki kielégítést vagy biztosítást nyert, ennek elfogadásakor a csödnyitási kérvény beadásáról, illetve a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. Minthogy pedig felperesnek ama kereseti állítása, hogy közadós alperes czégnek a keresetben érintett követelést az A. 7. alatti végrehajtási jegyzőkönyv szerint 1889. évi augusztus hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtásból kifolyólag ellene több izben kitűzött árverés nyomása alatt fizette ki, az idézett törvényczikk 36. §-ának figyelembe vételével annál inkább beigazolást nyert, mert alperes az elrendelt végrehajtást részben eredeti foglalás, részben már korábban összeirott ingók felülfoglalása által foganatosította a nélkül, hogy közadós akár a korábbi foglalások alapját képező követeléseket, akár az alperesi követelést nyomban kifizette vagy másként biztosította volna. Minthogy alperesnek a végrehajtás foganatosítása körül eljárt meghatalmazottja az ő képviseletében járt el, alperes czég arra, hogy a végrehajtási eljárás, illetve a fizetés felvétele idején közadós fizetéseinek megszüntetéséről tényleg tudomással nem birt, sikerrel nem hivatkozhatik; s igy azon körülmény, hogy a közadós a végrehajtás foganatosítása, illetve a fizetés felvétele idejében fizetéseket másoknak is teljesített, jelen per elbírálásánál döntő befolyással még valóság esetében is annál kevésbé bírhatna, mivel azon bejegyzett kereskedő, ki maga ellen a végrehajtást elrendelteti, sőt annak foganatosítását áruinak és egyéb ingóságainak összeírása és lefoglalása által megengedi; fizetéseit megszüntetettnek a legalaposabban tekinthető ; minthogy a fentebbiek szerint bebizonyított tényekből okszerűen és önként következik, hogy a közadós az általa teljesített fizetéseket alperesnek csakis a végrehajtás foganatosítása, illetve az ismételve kitűzött árverés elkerülésének kényszernyomása alatt eszközölte; minthogy továbbá felperes a most érintett kényszerhelyzetben telje-