Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

148 Tekintve már most, hogy a B. a. mellékelt váltó-óvást nem az erre illetékes kir. közjegyző, hanem H. Sándor kir. aljárásbiró vette fel, holott Abauj-Szántón, a hol az óvás felvétetett, közjegyzői székhely van, felperes pedig alperesek tagadásával szemben nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy az óvás felvételében a közjegyző akadályozva volt, holott ennek bizonyítása őt terhelte, mert habár abban az esetben, a mikor az aljárásbiró a járásbiró helyett teljesít óvás-felvételt, vélelmezendő is, hogy az aljárásbiró érintett saját hatáskörében járt el és így e vélelemmel szemben a kifogásolót terheli a bizonyítás, a jelen esetben azonban, midőn nem a járásbiró, hanem a kir. közjegyző volt első sorban illetékes az óvás felvételére: ez a vélelem elő nem áll ; tekintve végül, hogy a váltótörvényből származott jogok fentartása és érvényesítése az abban meghatározott alaki feltételek szigorú teljesítéséhez van kötve, a miből önként folyik, hogy az olyan óvás, mely nem az ana illetékes egyén által vétetett fel, mint a váltótörvény 98. és az 1886: VII. tcz. 9. §-ának intézkedésébe ütköző, tekintettel a jelen esetben fenforgó 1876. évi XXVII. tcz. 43. §-ára, sem a kibocsátó elleni visszkereset, sem az elfogadó elleni váltókereset fentartására nem alkalmas, miért is felperest keresetével, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, habár a váltó, minthogy az 1889 november i-én, tehát ünnepnapon járván le és így az ennélfogva 1889 nov. 3-án vasárnapon óvatolható volt, elutasítani kellett. A m. kir. Curia: A másodfokú bíróságnak Ítélete helybenhagyatik Indokok: A Kereseti váltón az intézvényezettnek abban megjelölt lakhelyétől különböző fizetési hely kijelölve s egyszersmind az a személy is, a ki által ott a fizetés teljesítése igértetik, megnevezve lévén, helyesen mondotta ki a másodfokú bíróság azt, hogy felperes váltókereseti jogának előföltételét ugy a váltót elfogadó elsőrendű, mint az intézményezett másodrendű alperes ellenében a váltótörvény intézkedéseinek megfelelő érvényes óvás felvétele képezi. A keresethez mellékelt óvás pedig annak tartalma szerint 1889. évi november 3-án, a mely nap vasárnapra esett, vétetett fel.