Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

czégének bejegyeztetésekor sajátkezüleg aláírni tartozik, nyilvánvalóan csakis az irni tudó kereskedőkre vonatkozik, a mely eset köztudomásúlag a rendes ; tekintve, hogy, a törvénynek eme rendelkezéseiből okszerűen még nem következik, hogy azon kivételes esetekben, midőn a kereskedő maga irni nem tud, czégvezetőt tartozzék rendelni ; s tekintve, hogy a törvény czégvezető kirendelésére nézve kötelező rendelkezést egyébként sem tartalmaz ; tekintve végre, hogy a keresk. törv. 25. §. rendelkezésének az irni nem tudó kereskedő is megfelelhet az^által, hogy kereskedelmi könyveit erre alkalmas egyén által vezettetheti: (K. T. 33. §.) a felfolyamodó miniszteri biztos azon előterjesztése, hogy az irni nem tudó Bruckner Adolf czégvezető kirendelésére utasíttassák, minden törvényes alapot nélkülöz, ennélfogva a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság végzését kellett helybenhagyni. * = Ezen érdekes eset nem bír judikaturánkban előzménynyel. Dr. Nagy Ferencz (keresk. jog. II. kiadás 113. 1.) a Curia nézetét vallja azzal, hogy a k. t. 16. §-ának feltétlen jellegű intézkedéséből azt lehetne ugyan következtetni, hogy czégaláirás nélkül a czég bejegyzése sem történhetik meg, ez azonban ily esetben ellenkeznék a méltányossággal. L. e tárgyról Jogt. Közi. 1892. évi 252. és 269. 1. 38. A Btk. 284. §-a csak az anyára alkalmazandó. (1892 február 11. 8238. sz. a.) A győri kir. törvényszék: I. Kis Juli a Btk. 284. §-ába ütköző és ugyanazon szakasz szerint minősülő gyermekölés bűntettében és II. Kis Dávidné született Német Erzsébet a Btk. 279. §-ába ütköző s ugyanazon szakasz szerint minősülő szándékos emberölés bűntettében bűnösöknek mondatnak ki s ezeknek megtorlásául: elsőrendű vádlott Kis Juli a Btk. 287. és 289. §-ai alapján a foganatba vételtől számítandó egy évi börtönbüntetésre 9*