Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIII. kötet (Budapest, 1892)

124 Indokok: F. Gyula nagy-körösi lakos az ottani rendörkapitányi hivatalhoz intézett s ezen törvényszékhez áttett feljelentésében azt panaszolja, hogy sógora W. Alajos folyó évi augusztus havában New-Yorkból, hol állítólag könyvkereskedéssel foglalkozik, eljött öt meglátogatni. W. Alajos ezen látogatási időt panaszos törvényes hitvesének F. Rozáliának elcsábítására használta fel, mi sikerült is, mert felesége csábitójával tőle megszökött, magukkal vivén panaszosnak F. Rozáliával nemzett gyermekeit, a 8 éves Róbertet s a 8 hónapos Irmát. Miként a megtartott rendőri nyomozat folytán beérkezett 9789/891. számú átiratából a brémai rendörségnek kitűnik, W. Alajos s panaszos neje folyó évi szept. 12-én Amerikába utazott. Panaszos W. Alajost s nejét ezen cselekményükért megbüntettetni kéri, mert akkor, midőn atyai hatalom alatt álló, 12 éven alóli gyermekeit panaszosnak erőszakkal és ravaszsággal elvitték, a Btk. 316. §ába ütköző személyes szabadság megsértésének bűntettét követték el ; mivel pedig a gyermekeket ezáltal atyjuk (panaszos) által nyert családi állásuktól megfosztották, illetve ezen családi állásukat megváltoztatták, a Btk. 254. §-ába ütköző családi állás elleni bűntettben lettek bűnösök. Panaszos feljelentése a kiadatási eljárás mellőzésével félreteendő volt a következő okokból : A Btk. 254. §-ában meghatározott bűntett lényegét az képezi, hogy valamely gyermek családi állása megváltoztattassék, tehát a szándék a gyermek származásának és ettől feltételezett állásának nyomtalan eltüntetésére irányoztassék ; a Btk. 317. §-ában meghatározott bűntett (gyermekrablás) lényegét pedig az képezi, hogy a kiskorú gyermek a szülei beleegyezése nélkül, annak hatalma alól erőszakkal, fenyegetéssel, vagy ravaszsággal elvitessék. Jelen esetben tény az, hogy panaszos neje W. Alajossal megszökött s magával vitte gyermekeit is, de ezzel semmi büntetendő cselekmény elkövetve nem lett. Nem forog fen gyermekrablás, mert jóllehet 12 éven alóli gyermeknek jogilag akarata nincs, s igy ezekkel szemben, tekintet nélkül esetleges beleegyezésükre, mindenkor csak akarata ellenére történik az elvitel, de mivel az 1877. évi XX. tcz. 10. §-a szerint a kiskorú gyermek feletti felügyelet nem csak az atyát, de az anyát is megilletvén, azzal, hogy anyjuk őket magával vitte, a szülői hatalom alól, bár kétségtelen, miszerint az atyai hatalmat