Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

49 dók. Felperes tehát az alperesnek cseretárgyul átadott Clayton és Schuttleworth-féle gőzgép és cséplőgép ellenében az alperes által igért szolgáltatásra, t. i. az A. alattiban körülirt teljes szivó és nyomó szivattyúra nézve, alperes késedelme esetén és más kikötés hiányában, a vevő jogait a keresk. törv. 353. §-a alapján kétségtelenül gyakorolni, ehhez képest a szerződéstől, mintha az meg sem köttetett volna, elállani, a maga részéről teljesített szolgáltatást pedig visszakövetelni jogosított. Alperes nem vonta kétségbe, hogy felperes a B. a. levélben a szerződéstől elállását kijf-1eritette, de azt hozza fel védelmül, hogy öt a szivattyú szállítása körül késedelem azért nem terheli, mert felperes a szivattyú elkészítéséhez szükséges méreteket vele nem közölte és mert I88Q május 31-én felperessel oly megállapodásra jutott, hogy a szivattyú addig, mig azt felperes eladja, nála marad, s eladás esetén a vételár felperessel szemben fenálló követelésének résztörlesztésére neki lesz fizetendő. Alperesnek az a kifogása, hogy felperes a szivattyú elkészítéséhez szükséges méreteket nem közölte, nem jöhetett figyelembe, mert E. a. csatolt, valódiság tekintetében kétségbe nem vont levele szerint a szivattyú elszállítását nem a méretek hiánya, hanem a szivattyúhoz szükséges csövek hiánya akadáiyoxta, és G. alatti, valódiság tekintetében szintén kétségbe nem vont leveleiben pedig arról értesítette felperest, hotfy a szivattyú rendelkezésére áll, ez pedig feltételezi, hogy a szivattyú készen volt, tehát a felperestől kivánt adatok hiánya a szivattyú elkészítését és szállítását nem akadályozta. Másodsorban felhozott kifogásának bizonyítására alperes Hirschler Fülöp tanura hivatkozott, ki azt vallotta, hogy az állított megállapodás, mely szerint a szivattyú addig, mig felperes azt eladja, alperes czégnél marad és hogy a szivattyú eladása esetén a vételár alperesnek felperessel szemben fenálló követelésének törlesztésére alperesnek lesz fizetendő, felperes és alperes czég üzletvezetője Sturczer József között 1889 máj. 31-én tényleg létrejött. Tekintve azonban, hogy a nevezett felperes részéről alperes czégnél alkalmazásban léte és alperes czégtöl függő viszonyban állása miatt különben is kifogásolt tanúnak vallomását az a körülmény, hogy alperes czég az állított megállapodás után 1889. évi június 1 1 én kelt, valódiság tekintetében kétségbe nem vont, F. a. Döntvénytár, uj folyam. XXXII- á