Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

I 2 tekintve, hogy a hitelezőnek a váltó lejárata által támadt azon joga, hogy követelésének kielégítését követelheti, nem foglalja magában azt a jogot is, hogy követelésének fentartása mellett arra nézve elkülönítetten biztosítást igényelhessen ; tekintve, hogy nem a csődtörvény 27. §. 3. pontjában meghatározott válságos időt megelőző időpontban netán keletkezett szerződési előző megállapodás vagy birói elmarasztaló határozatnál fogva, hanem pusztán és egyedül a törvény ama rendelkezésénél fogva, mely szerint lejárt váltó alapján a zálogjog a váltóadósnak ingatlanaira előjegyezhető, kieszközölt telekkönyvi előjegyzés által nyert biztosítás, minő az alperesé is a megtámadhatóság szempontjából, a mint azt a csődtörvény életbelépte óta állandóan követett legfelsőbb birói gyakorlat immár megállapította, az adós által adott biztosítással egy tekintet alá esik, mivel ily esetben is ép ugy, mint a végrehajtásnál, a birói közbenjárás a közadósnak cselekményét helyettesíti ; tekintve, hogy ezekkel is a csődtörvény 27. §. ismételve felhívott 3. pontjában felállított ellenkező vélelemmel szemben alperesnek állott kötelességében oly tényeknek kifejtése és bizonyítása, melyekből okszerűen következtethető, hogy neki az előjegyzési kérvény beadásakor arról miszerint az ő biztosítása által a közadósnak többi hitelezői károsodhatnak, tudomása nem lehetett; tekintve, hogy a Roth Zsigmond és Renner Ármin tanuk vallomása által bebizonyított azon tény, mely szerint a közadós az előjegyzési kérvény beadását követő napon ugy nyilatkozott, hogy alperesnek követelését rendezni és kifizetni fogja, valamint a nevezett tanúnak azon előadása is, mely szerint alperes üzletében közadósnak kedvezőtlen anyagi helyzetéről 1888 decz. 20-ig semmit sem tudtak, magukban véve nem állapitanak meg oly ténybeli adatokat, melyek azon itt egyedül döntő ténykörülménynek kimutatására lennének alkalmasak, hogy maga alperes nem bírt az előjegyzési kérvény beadása időpontjában tudomással arról, hogy a kérvényezett előjegyzés a csődnek megnyitása esetére a közadós többi hitelezőire nézve hátrányos lehet, a mondott tanúvallomások által nincs feltétlenül kizárva annak lehetősége, hogy alperes czég tulajdonosának magának személye-