Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

2 képezheti ; azon körülmény pedig, hogy tiz éven át felperesek jogelőde kizárólag teljesítette a nyilatkozatbeli kötelezettséget természetben s ahhoz alperesek jogelőde mivel sem járult, az A. a. készpénzi kötelezettséget meg nem nyitja annál kevésbé, mert a tanúvallomásokban igazolást nyert, hogy alperesek jogelőde e kötelezettségek természetbeni teljesítésére való készségét határozottan kifejezte, az azonban éppen a jogosult határozott vonakodásán hiúsult meg. Mindezeknél fogva tehát a kereset, mint teljesen alapnélküli, elutasítandó volt. (1889 nov. 21. 9033. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, alpereseket mint néh. Král János örököseit a keresetlevélben tüzetesen felsorolt örökségük erejéig egyetemlegesen kötelezi, hogy felpereseknek 725 frt tőkét és járulékait megfizessenek. Indokok: Az A. a. okirat szerint a peres felek jogelődei együttesen kötelezték magukat, hogy közös édes anyjukat annak életfogytáig tisztességesen eltartják és ruházzák és ugyanabban az okiratban eme kötelezettségük készpénzbeli értékegyenlege mindegyikük ellenében külön-külön 110 frt vagyis összesen évenkinti 220 frtban állapíttatott meg. A védekező alperesek elleniratukban kifejezetten beismerik, hogy az A. a. szerződés létesültekor a peres feleknek az eme szerződés szerint kötelezett jogelődei még közös háztartást folytattak s közösen is gazdálkodtak és egyedül így van értelme az A. a. szerződés ama intézkedésének, hogy a peres felek közvetlen jogelődei részéről az anyjukkal szemben elvállalt kötelezettségeket még a természetben meg nem osztható lakásra nézve is a kötelezett felek közösen és együttesen tartoztak teljesíteni és ebből folyóan nyilvánvaló az is, hogy a mint megszűnt a közös háztartás és gazdálkodás, s a mint a peres felek jogelődei külön házban külön háztartást és gazdálkodást kezdtek folytatni, az anyjukkal szemben elvállalt kötelezettségeknek a kötelezettek részéről természetben és közösen való kiszolgáltatása lehetetlenné vált. Minthogy pedig a gyermekek szülőik eltartására törvény szerint kötelezvék és a mennyiben ezt a kötelezettek egyike vagy másika meg nem tartaná, a kötelezettséget teljesítő fél kiadásá-