Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

XXIII Up tekintendők: i. mindazok, a kik az italoknak kimérésére és kis mértékben való elárusitására engedélylyel birnak; továbbá a törvény 51. S-a értelmében italmérési joggal birok, ha az 1889 okt. l-ig engedélyért folyamodtak, a mennyiben a 32. $. értelmében árujegyzék vezetésére s az általuk beszerzett, termelt vagy termesztett adóköteles czikkek kimutatására kötelezve vannak (4. és 51. §§.); továbbá zárt városokban még: 2. azok, a kik italmérési adó alá eső czikkeket az adóvonalon át behoznak; (20. §.) 5. a törvény 20. §. b) pontjában emiitett vállalatok, ha gyártmányaikat maguk fogyasztják, vagy az illető zárt város területén való fogyasztás végett másoknak átadják; 4. az adóvonalon belül fogyasztásra kerülő adóköteles czikkek tekintetében, a törvény 2}. §-ában emiitett kereskedők illetve vállalatok. — Ellenben mások, a kik engedély nélkül szeszes italokat kimérnek vagy kis mértékben elárusítanak, az 18SS. XXXV. tcz. 57. §-ának utolsó bekezdésében irt bejelentésre kötelezett feleknek nem tekintendők ; és ebből folyóan az adó alól elvont adóköteles czikkek után járó italmérési adó 10 20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel sem büntethetők. (A nagyváradi kir. tábla 1. sz. teljes-ülési döntvénye) ... --. - - --- 555 3. Azok, a kik az 1890. évi XXXVI. tcz. 6. §-ában foglalt általános tilalom ellenére .1/ idézett $• második bekezdésében nemük szerint felsorolt különleges szeszes folyadékokat (likőröket stb.) 100 litert tevő, vagy ezen felüli mennyiségben vagy gyümölcsbort vagy közönséges pálinkát 100 litert tevő vagy ezt meghaladó vagy ezen aluli mennyiségben saját rés/ükre engedély nélkül, más körzetből behoznak : az adó alapján kirovandó sokszoros, azaz a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett adó 10 —20-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel nem büntethetők. (A nagyváradi kir. tábla 2. sz. teljes-ülési döntvénye) 357 4. Oly harmadik személy, ki valamely hagyatékhoz tartozó ingatlant az örökhagyó telekkönyvi tulajdonos halála után, át az örököségnek az örökösök részére való átadása előtt az örökösöktől szerzett meg. egyáltalában nincs jogosítva sem a hagyatéki eljárás folyamatba tételét, sem pedig a már megindított hagyatéki eljárás folyama alatt azt kérni, hogy a hagyatéki bíróság a reá átruházott ingatlant az eladó örökösök jogán közvetlenül az ő részére átadja és a tulajdonjognak közvetlenül az ő javára való bekeblezése iránt .1 telekkönyvi hatóságot megkeresse. Ily irányú kérelemmel a hagyatéki birósághoz jogosultan csak az örökös járulhat. — Ha azonban az örökös részéről ily kérelem elő nem terjesztetett, a vevőnek csak ahhoz van joga, hogy a megszerzett ingatlanságnak az örökhagyó nevéről közvetlenül az ő (vevő) nevére való, telekkönyvi átíratása végett a telekkönyvi rendtartás 73. §-ában emiitett engedélyt, helyesebben annak kimondását, hogy az átruházás az átruházó örökösön kivül másoknak öröklési igényeit nem érinti, a hagyatéki