Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

XXIV eljárás folyama alatt kérhesse. Ez esetben a hagyatéki biróság a kérelem felett a nélkül, hogy a bemutatott adás-vevési (vagy más jogczimü átruházási) szerződés okmányszerüségének bel- s külkel­lékeit vizsgálat tárgyává tehetné, az összes érdekeltek meghall­gatása s nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe foglalása után határoz. (A debreczeni kir. tábla i. sz. teljes-ülési döntvénye) .__ __. 358 5. Sommás eljárásban a szóval kihirdetett itélet a szabályszerűen meg­idézett, de meg nem jelent félnek Írásban kézbesítendő, ha az az ellenfél meg nem jelenése miatt hozatott; ha azonban a tárgyalás befejezése után a felek a bizonyítási eljárás foganatosítására s eset­leg itélet kihirdetésére, vagy ha ifz utolsó bizonyíték kivétele meg­keresés utján történt, a vonatkozó jegyzőkönyv beérkezte után egyenesen csak itélet kihirdetésére idéztettek, az itélet a szabály­szerűen megidézett, de meg nem jelent félre nézve is kihirdetett­nek tekintendő. (A marosvásárhelyi kir. tábla teljes-ülési döntvénye) 361 6. A csőd el vagy el nem rendelése kérdésében hozott bírósági határozat ellen csak a közadósnak és a csődöt kérelmező hitelező­nek van folyamodási joga, ellenben a tömeggondnokot ily jog meg nem illeti. — A csődtörvény 75. §-a csak azon esetet tartja szem előtt, midőn a közadós ellen csak egy belföldi vagy külföldi biró­ság rendelt el csődöt, ellenben el nem intézi azt a kérdést, hogy ha ugyanegy közadós ellen több biróság rendelt csődöt, melyik s mennyiben van a csődeljárás folytatására hivatva s melyik köteles a közadós ingóit a másiknak kiadni. — Csődtörvényünk a viszonos­ságban álló külföldi állam bíróságának csődnyitó határozatát általá­ban véve Magyarország területén is hatályosnak s a törvényes kor­látok közt végrehajtandónak ismervén el, ebből az folyik, hogy ha ugyanegy közadós ellen kül- és belföldi biróság rendel el csődöt, ebben a viszonylatban a kül- és belföldi biróság ugy tekintendő, mintha a csődöt egyenlően illetékes belföldi biróságok rendelték volna el. Az ekként felmerülő illetékességi összeütközés pedig a csődtörv. 72. §-ának utolsó kikezdése értelmében annak a bíróság­nak javára döntendő el, mely a másikat a csődnyitás által meg­előzte, azaz a közadős ingóinak kiadását azon csődbíróság van jogosítva követelni, mely a csődöt korábban rendelte s a csődöt később elrendelő biróság tartozik a közadós ingóit megkeresésre kiadni. (Temesvári kir. tábla) ... ... .__ ... ... .... 362 7. Ha gyermektartási ügyben a felperes törvényes képviseletében fellépett anya nem igazolja, hogy a leánya kiskorú, sem azt, hogy annak apját a gyámság meg nem illeti és ha a meghatalmazás szabálytalan: ezen hiányok miatt pótlás elrendelendő, de a kere­set hivatalból vissza nem utasítható. (Budapesti kir. tábla) — ... 366 8. Az osztrák biróságok által végrehajtás foganatosítása végett meg­keresett hazai biróságok, a végrehajtás korlátozására irányzott keresetek elbírálására is hivatottak. (Budapesti kir. tábla) — 367

Next

/
Thumbnails
Contents