Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

122 ich mich einverstanden erkláre», tudomásul vette, a maga részé­ről ezen bíróság illetékességét kifejezetten el nem ismerte, miért is ellenében azt megállapítani nem lehetett. Ezen kivül a tözsde­biróság illetékességének kikötése ezen kötlevél szerint nem is határozott, mert abban két külön bíróság illetékessége van kikötve: technikai kérdésekben ugyanis egy választott biróságé, pénzbeli differenciák esetére pedig a tőzsdebiróságé. Jelen esetben pedig ezúttal még el sem dönthető, vajon ezen perben nem oly kérdé­sek képezik-e a felek közt vita tárgyát, melyek a kötlevél szerint külön választott bíróság által birálandók el. (1891 decz. 1. 1898.) A budapesti kir. ítélő tábla: az elsőbiróság végzését meg­változtatja, a keresetet az elsőbiróság hatásköréhez tartozónak nyil­vánítja és az elsőbiróságot továboi szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A kereset alapjául szolgáló az az ügylet, hogy fel­peres az A. és B. alatti okiratokban felsorolt házépítési munkákat alperes részére elvállalta, felperesre mint bejegyzett építési vállal­kozóra nézve a Kt. 260. §-a első bekezdése értelmében kétség­telenül kereskedelmi ügyletet képez, mert ez az ügylet felperes kereskedelmi üzletének folytatásához tartozik és reá nézve a Kt. 262. §-ának tekintete alá nem esik, mert annak tárgyát az épí­téshez szükséges munkák elkészítése és igy munkateljesítés, nem pedig maga az ingatlan, mint ilyen, mely az elvállalt munka foly­tán keletkezett, képezte. E szerint a kereset alapját képező ügy­let a szerződő felek egyikére, felperesre nézve kereskedelmi ügylet lévén ; tekintettel arra, hogy nemcsak felperes, hanem alperes is kereskedő, az emiitett ügyletből felmerülő peres kérdésekre nézve az eljáró tőzsdei választott bíróság illetékessége az 1881 : évi LIX. törvényczikk 94. §. b. pontja értelmében joghatályosan volt kiköthető. Alaptalan alperesnek az a kifogása is, hogy ö a fen­forgó esetben magát e bíróság illetékességének az idézett törvény­helynek megfelelő módon alá nem vetette, alaptalan pedig azért, mert a B. alatti okiratban alperes szórói-szóra idézve a' felperes által hozzá intézett levél tartalmát s annak a tőzsdebiróság illeté­kességének való alávetésre vonatkozó kitételét is, egyúttal kijelen­tette, hogy ő az említett levélben foglaltakhoz a maga részéről is hozzájárul (womit ich mich einverstanden erkláre), ez által tehát az emiitett okirat tartalmát s igy a tőzsdebiróság illetékes-

Next

/
Thumbnails
Contents