Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXII. kötet (Budapest, 1892)

93 ból, hanem csak az ellenfél kifogása folytán jöhetvén vizsgálat alá, a kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét és eljárását, akár szabálytalanság, akár időelöttiség szempontjából törvényszerűen annyival kevésbé semmisíthette meg, mert alperesek az 1890. évi márczius 30-án felvett jegyzőkönyv tartalma szerint a per megújításába világosan beleegyeztek. * * * = A fenti elvvel ellenkezően kimondatott, hogy eskütől feltételezett ítélet az eskü letételekor válik csak jogerejüvé. Dtdr u. f. XII. 138. sz. — Helyes a Curia mostani álláspontja, mert a perrendtartás 239. §-a szerint csak a jogerőre emelkedett ítéletben megítélt eskü letételére lehet hatályosan jelentkezni és a bíróság csak az ilyen esküt veheti ki. Az ítéletnek tehát az eskü kivétele előtt kell jogerejüvé válnia. A fenállott semmitőszék is kimondta teljes-ülésben, hogy a perujitási kereset akkor sem utasítható hivatalból vissza, ha oly eset forog fen, melyben perújításnak helye nincs Dtdr r. f. XIII. 45. sz. 28. A zsidó házastársak közt létesült házasság az egyik házastársnak a keresztény vallásra való áttérése miatt az 1863. évi 15940. sz. udvari rendelet 27. §-a értelmében fel nem oldható ugyan: a házasság feloldása azonban ez esetben is nemcsak az idézett rendelet 24., 25. S-aiban, hanem a 22. §-ban felsorolt okoknál fogva is feloldható. (1892 márczius 8. 1464. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék Márk Endre ügyvéd által képviselt Kálmán Károly felperesnek, Éliás Róza alperes elleni válóperében következőleg itélt: Yiszás felek között Nagyváradon 1886. évi márczius 2 án izraelita szertartás szerint létrejött házassági kötelék bíróilag végleg felbontatik. Indokok: A házasság megkötésekor az A. alatti anyakönyvi