Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

64 sem változtatna semmit a cselekmény természetén, mert ien­marad ama tény, hogy a Gotthardi megbízásából és ennek szám­lájára beszedett pénzzel saját számlájára rendelkezett. Azért a cselekmény igy is a Btk. 355. és 356. §§ aiba ütköző sikkasztás vétségének minösitendö. A nevezett törvénykönyv 358. §a szerinti büntetést illetőleg súlyosítóknak vétettek azon körülmények, hogy a cselekmény igen közel áll a bűntetthez, enyhitökül a vádlott büntetlen előélete, az anyagi tény bevallása és a feljelentővel, és károsulttal való némi barátságos viszonya, melynél fogva áltathatta magát, hogy nem fogja feljelenteni, minélfogva tekintettel a. vádlottnak ártatlan családjára is, a rendelkezésben foglalt bün­tetésre volt elitélendő. (1890 június 26. 686. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: megváltoztatja az elsőbiróság ítéletét s vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az eljárás adataival megállapítást nyert azon körül­mény, hogy vádlott panaszos pénzéből, panaszos megbízása foly­tán Pircher Henriknek kölcsön adott 250 frtot Pircher Henriktől visszakapván, az összegből csak 150 frt adott át panaszosnak, 100 frtot pedig megtartván, azt saját czéljaira fordította, avval ámítván panaszost, hogy Pircher Henrik csakis 150 frtot adott vissza, mig utóbb beismerte, hogy Pircher Henriktől az egész összeget felvette s kérte panaszost, hogy az általa, vádlott által, megtartott 100 frt visszaadására neki halasztást adjon, kötelezvén magát havi 10 frt kamatfizetésre. Panaszos ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás során tett vallomása szerint vádlottnak tényleg egy havi halasztást adott s vádfeljelentését csak akkor tette meg, midőn a vádlott a 100 frtot többszöri sürgetés daczára sem fizette meg. Mint a fenti tényállásból kiderül, vádlott a 100 frtnak megtartására jogosult nem volt ugyan, cselekménye még sem eshetik büntetőjogi beszámítás alá; miután panaszos vele a 100 frtra nézve utóbb hitelezési viszonyba lépett, mi által vád­lott a pénz megtartására jogczimet nyert s panaszosnak módjában állott vádlott ellenében követelését polgári per utján érvényesí­teni. Mindezekhez képest vádlottat az elsőbirósági ítélet meg­változtatásával az ellene emelt vád és annak következményei alól felmenteni kellett. (1890 deczember 15. 31070. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents