Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)
25 laltatott, illetve az ingatlan vagyon tartozékok összeirattak és felbecsültettek, a nélkül azonban, hogy az összeírás és becslés a regalejo#ra kiterjesztetett volna, árnbár a regalejog folyománya — a regalebérlötöl járó haszonbér — külön összeírva és lefoglalva lett. Ezek szerint a felperes tulajdonába jutott regalejog sem lefoglalva, sem megbecsülve nem lévén, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság által vezetett végrehajtás által nem is volt elárverezhető. Mégis az 1887 jul. 27-én tartott árverés alkalmával a kiküldött biró az ingatlanokkal együtt az elébb Szirmay Ödön tulajdonát képezett regalejogot is árverés alá bocsátotta a nélkül azonban, hogy a regalejogot közelebbről megjelölte volna, annak aránykulcsát megnevezte volna. Ezekből felperes azt a következtetést vonja, hogy oly dolgot, mely az árveréskor már nem volt a végrehajtást szenvedett tulajdona, elárverezni sem lehetett, a birói kiküldött azon egyszerű nyilatkozata, hogy az ingatlanokkal együtt a regalejogot is bocsátja árverés alá, nem birhat oly joghatálylyal, hogy felperest jogszerűen szerzett tulajdonától megfoszsza, a regálét végrehajtást szenvedettnek visszaadja és elárverezze; a birói kijelentésnek, illetve az árverésnek csakis azon értelme és hatálya lehetett, hogy a mennyiben — tehát feltéve — az ingatlanokhoz még regalejog tartozott volna, az avval együtt árvereztetett volna el ; minthogy azonban akkor — a fürdőt kivéve —> <iz elárverezett ingatlanokhoz regalejog már nem tartozott, ilyent a vevő meg sem szerezhetett, annál kevésbé, mert az árverési jegyzőkönyvben az elárverezett regalejog nem is jelöltetik meg közelebbről, az sem mondatik, hogy hányadrészét képezi az az erdöbényei közbirtokossági aránykulcsnak, csak általánosságban említtetik. Legfeljebb tehát Szirmay Ödönnek az erdöbényei fürdőhöz tartozó regalejoga, a mely tényleg külön gyakoroltatott is, árvereztetheteit el, azt pedig alperes birtokba is vette, azt felperes nem is követeli. Hogy a regalejog tényleg átruháztatott a p. zempléni kölcsön és takarékintézetre, ezen intézet azt használta is és tovább átruházta felperesre, igazoltnak tekinthető ugyan, mert alperes — bár az A. alattit a kereset vétele után aggáhositotta, aggályait