Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

10 iratban ez irányban nem nyilatkozhatott. A föeskü alkalmazásának szükségessége az aláirás valódisága tekintetében a fentebbiek szerint fen nem forogván, az mellőzendő volt. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a sommás végzést csak abban az esetben helyezi hatályon kivül és utasítja el keresetével, ha alperes esküt tesz arra, hogy az AJ alatti váltón látható «elfogadom Gerstenmár Ignácz» elfogadói névaláirást sem ő maga nem irta, sem annak írására mást meg nem bizott. Az eskü le nem tétele esetében a kir. tábla a sommás végzést hatályában fentartja és kötelezi alperest, mint a váltó elfogadóját, hogy felperesnek 17 frt 64 krt s jár. megfizessen. Indokok: Habár a váltótörvény 3. §-ának 3. pontja a rendelvényes személy vagy czég megnevezését a váltó lényeges kellékei közé sorolja és habár a kereseti váltón rendelvényesként csak «Azienda» szerepel, holott a keresettel az «Azienda osztrákfranczia elemi és baleset-biztosító társaság magyarországi képviselőségei) lép fel, ez a körülmény azonban a jelen esetben kellékhiánynak azért nem tekinthető, mert a váltón a rendelvényesként előforduló név felperes czégnek a közéletben használni szokott elnevezésével azonos és mert alperes felperes czégnek váltóbirtokosi minőségét nem kifogásolta, hanem csak azt az ellenvetést tette, hogy felperes czége a rendelvényben nincsen egész terjedelmében kitéve, mert végül alperes azt sem vitatta, hogy a kereseti váltó a Budapesten székelő «Azienda osztrákfranczia élet- és járadékbiztosító intézeti) másik czég részére állíttatott volna ki, minélfogva a rendelvényesnek azonossága a kereseten megjelölt czéggel igazoltnak veendő. Alperesnek az intézvényezett és elfogadó személyazonossága ellen a viszonválaszban tett kifogása, mint elkésett, birói figyelembe vehető nem volt, mert alperes az eredeti váltó megtekintéséből merített eme kifogását a váltóeljárás 21. §. első bekezdése értelmében csak a jegyzőkönyvi tárgyalás első napján volt volna jogosítva érvényesíteni. Alperes a váltón lévő elfogadói névaláírás valódiságát tagadván, felperes első sorban szakértői összehasonlítást kért a kifogásokhoz csatolt ügyvédi meghatalmazáson látható névaláírással, másod sorban pedig az esküvel kivánt bizonyítani.