Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

cselekmény elkövetését, illetőleg az ezzel vádoltnak bűnösségére, hanem hogy annak — vádlott bűnösségére utaló magyarázata — a helyes gondolkodás logikai szabályai szerint nagyobb valószínűséggel nyerje természetes, s egyúttal a többi jelenségekkel is összevágó, illetőleg azok által, vagy azok egyike által át nem tört megfejtését ezen eredményben, mint bármely más, akár a bűnösséget egyenesen kizáró, akár pedig ezen szempont tekintetében közönyös eredmény lehetőségben. Ezen szabály alkalmazásával a kérdéses jelenség nyomatéka teljesen elenyészik. Schichtanz Márkus és neje s ezeken kiviil még több tanú állítja ugyanis, hogy vádlott a Soroksáron végbement vádbeli gyilkosságot megelőzött napon Lajos fiát az ö szemük láttára súlyosan megverte, és hogy a fiu e verés következtében erősen vérzett. Ez nem történhetett máskép, minthogy az atyának okvetlenül érintkezésbe kellett jutni a vérző fia testével, mely helyzetben könnyen csepeghetett a fiu orrából kiömlő vér az ezzel közvetlen érintkezésben levő atyja ruhájára, a kérdéses vércseppeknek honnan származása tehát legalább is annyi valószínűséggel magyarázható ki az említett és minden kétségen kivül helyezett ténykörülményből, mint a gyilkosságnak a vádlott általi állítólagos elkövetéséből származtatása. Ez utóbbi következtetés a bizonyítékokkal támogatott kétségtelen tény által indikált valószínű származattal szemben, minden esetre önkényes, s a jelenségek általi bizonyításnak imént kiemelt egyik leglényegesebb szabályával ellenkező volna. Ezen értelmezését a kérdéses indiciumnak a kir. Curia nem fogadhatta el, a bebizonyítandó tétel tehát, vagyis vádlott állított bűnössége ezen körülmény által támogatást nem nyert. Az elsőfokú törvényszék, a vádlott kabátján talált és az országos müvegyész által emlős állattól származóknak véleményezett vérfoltokat szintén a terhelő jelenségek közé sorolja azon indoknál fogva, inert vádlottnak a kabát használatára vonatkozó állítása tanuk által megczáfoltatott és mert azon vérfoltok eredetére nézve a vádlott többször egymástól eltérően nyilatkozott. A kir. törvényszék ezen indokok elősorolása után azon kijelentést leszi, hogy azon vérfoltok «akkor keletkezhettek», midőn Schuchter Ferencz fejbecsapása után vádlott özv. Szeleczki Józsefnét balkézzel torkolva, szintén fejbe csapta.