Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)
I 2Q azért szüntettettek meg, mert felperesek a hagyaték átadó végzés nyomán keresetüket jóhiszemüleg indítván, követelésük természetéről, hogy előzőleg értesítve lettek volna, igazolva nem lett. (1890 máj. 10. 1090. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: az elsőbiróság Ítéletét részben megváltoztatja s kötelezi alperest, hogy a kereseti összegből 93 frt 75 kr. tökét és jár. felpereseknek fizessen meg, a most megitélt összeget meghaladó kereseti követelés elutasítására nézve a kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Alperes beismerte, de az átala 2 7. alatt csatolt okmány is igazolja, hogy alperes a keresetben emiitett összeget, melynek »/4-ed részéhez felperesek örökösödési joguk kimondatott, felperesek jogelődétől, ha nem is egyedül, de nejével együtt felvette, de avval védekezik, hogy ő azt az összeget, a 2. sz. alattiban foglalt élők közti ajándékozást igazoló okmány szerint, ajándékba kapta ama közös megállapodás alapján, hogy alperes és neje az ajándékozás után az ajándékozónak élete tartamára kama tot fizetnek, halála után pedig a töke alperes tulajdona marad. Minthogy azonban eme védekezés valósága ugy az alperes által csatolt okmány tartalmával, mint az e részben felhitt tanuk valló másával megezáfoltatik, miután a 2. sz. alatti tartalma szerint nyilván csak az intézkedő Szekulin Schedl Anna halála esetére nyílik meg alperesnek a kérdéses 760 frthoz való joga és pedig testvére utáni örökség czimén, annak életfogytáig azonban ama töke után kamatot fizetni tartozik: ezen intézkedés tehát nem élők közti ajándékozásnak, hanem határozottan csak halálesetre való intézkedésnek tekinthető, de a tanuk is a Schedl Anna akarata nyilvánulásáról tett vallomásukban kijelentették, hogy Schedl Anna evvel az összeggel csak halála után alperesnek örökségére nézve való kielégítését czélozta, minthogy pedig az 1876. évi XVI. tcz. 33. §-a értelmében halálesetre szóló ajándékozások alaki kellékek tekintetében csak az esetben érvényesek, ha a most idézett törvényben előirt alaki kellékkel készíttetnek ; a 2. sz. a. okirat pedig ezen kellékeknek meg nem felel, élők közti ajándékozás pedig a fent kifejtettek szerint fen nem forog. Alperesnek a 2. sz. alattiból levont ama joga, hogy a 760 frtot, illetve a felpereseket ebből illető részét kiadni nem tartoznék, elfogadható nem Döntvénytár uj folyam. XXXI n *