Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

130 volt, miért is alperest a kereseti összegből öt terhelő részének, valamint a perindítástól járó kamatnak és a perköltségeknek megfizetésére kötelezni kellett. Minthogy azonban a 2. sz. alatti igazolta, hogy alperes nejével együtt és pedig egyetemlegesség nélkül vette fel az egész 760 frtot, ebből alperest csak a fele terhelvén a kereseti összegből, mint 760 frt V4-ed részének is csak a fele volt felperesek részére megítélhető, és a többlet iránti kereset elutasítására ezért volt helybenhagyandó. (1890 márczius 31. 41318. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A 2. sz. alatt eredetben csatolt elismervény értelmében Szekulin született Schedel Anna az abban kitüntetett 760 frtot nem kölcsönképen, hanem azon világosan kitüntetett indokból adta az alpereseknek, hogy ezen összeget mint I. r. alperes öröksége részét, melyet Szekulin szül. Schedel Anna után ennek elhalálozása esetén nyerne, már életében megkapja, illetve, hogy a nevezett nő már életében kiadja I. r. alperes örökségi részét. Schedel Ferencz tehát nem kötelezte magát arra, hogy ezen 760 frtot akár egészben, akár részben visszafizesse, mert ezen összeget örökség czimén és pedig azon kikötéssel adta át, hogy ez összeg tulajdonává válik, ő pedig nevezett Szekulinné halála után ennek hagyatékában örökségre további igényt nem tarthat. Mindezeknél fogva, valamint Szekulin szül. Schedel Anna nem volt ezen 760 frtnak visszakövetelésére jogosítva, ugy nem lehetnek annak örökösei sem nagyobb joggal, mint az örökhagyó volt felruházva és ezen összeg visszakövetelésére ők nem jogosultak. A perköltség az elsőbiróság Ítéletében felhozott indokoknál fogva szüntettetett meg a peres felek között kölcsönösen. A Dt. u. f. XXVIII. 4. sz. a. közölt esetben is az képezte kérdés tárgyát, hogy élők közti vagy halál esetére szóló ajándékozás forog-e fen, a mely különbséget felette fontossá teszi azon körülmény, hogy az élők közti ajándékozás alakszerűséghez kötve nincsen, mig a halál esetére szóló szigorú formának van. alávetve.