Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

II/Indokok: Alperes nem egy bizonyos meghatározott összeget, hanem 200 frtig terjedhető áruhitelért vállalván kezességet, nem szenved kétséget, hogy a B. a. okirat teljes értelme szerint az alperes által kikötött korlátozás nem a kezesség időtartamára, hanem a hitelezési idő terjedelmére és a hitelösszeg magasságára vonatkozik, vagyis az érintett okirat tartalmának nem tulajdonitható más értelem, mint az, hogy alperes csak az 1888. évi május, illetve július 1 i-ig vásárolt árukért és csakis 200 frt erejéig vállalt kezességet. Ehhez képest pedig alperest a kereseti összeg megfizetésére kötelezni kellett, mert, ha alperes a kereseti követelésre nézve az egyenes adóstól váltót fogadott is el, ez által a peres felek közt ujitás nem létesült. Ugyanis, ujitás csak akkor létesül, ha a régi kötelem teljesen elenyészik s a szerződő felek ennek helyébe uj kötelmet léptetnek életbe. Fenforgó esetben azonban alperes kezesi kötelme még akkor sem enyészett el s igy ujitás a peres felek közt még akkoi sem létesült, ha felperes az egyenes adóstól kapott váltét az egyenes adós iránvában kiegyenlítésül fogadta el. mivel ez esetben is csak felperes és az egyenes adós közt fenálló jogviszony nyert szabályozást, de ez a szabályozás alperes kezesi kötelezettségét meg nem változtatta, annál kevésbé enyésztette el ; mert alperes kezesi kötelezettsége alól az egyenes adósnak adott fizetési haladék folytán csak akkor szabadult volna, ha a kereseti követelés megfizetésére határozott idő volt volna kikötve, s felperes az egyenes adósnak a határidő lejárta után engedett volna a fizetésre halasztást ; úgyde alperes maga adja elő, hogy felperes 1888. évi július hóban egyezett ki az egyenes adóssal akkép, hogy ez tartozását havi részletekben fizetheti, azt pedig, hogy a kereseti követelés fizetési ideje már akkor lejárt volna, alperes maga sem állítja, sőt a kamatkövetelés szempontjából épen az ellenkezőt vitatja, mert alperesnek az a kifogása, hogy ö csak 200 frt erejéig vállalván kezességet, az egyenes adós által telje sitett részletfizetés első sorban az alperes kezességével biztosított 200 frtba lenne betudandó, az esetben pedig tekintettel arra, hogy az egyenes adós már 185 frtot fizetett, alperes a legrosszabb esetben 15 frt megfizetésében lenne marasztalható, birói figyelembe nem jöhet, mert alperesnek az adósért való lekötelezése az