Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

io8 Indokok: Mindkét alsóbiróság ítélete által egybehangzólag felperes igénye a per adatai alapján jogosnak jelentetvén ki: az igény jogosultsága e helyütt kérdésbe többé nem jöhet, minél fogva jelen esetben csak az képezheti bírálat tárgyát, hogy az árverési cselekmény megtörténte után indított jelen igénykereset bir-e hatálylyal ? Minthogy az igénykeresetnek 15 nap alatt való beadásával csak a halasztó hatály jogkedvezménye van összekötve, egyébként a törvényben az igénykereset beadására más határidő meghatározva nincs: az itéletileg megállapított igénynek az árverési vételárra kiterjedő hatályát a végr. törv. 96. §. szerint is elvitatni mindaddig nem lehet, mig a vételár fel nem osztatott s igy az igénykereset még teljesen tárgytalanná nem vált, tehát a jelen esetben is a lefoglalt dolog árvereléséből befolyt vételár felperes részére volt megítélendő ; mert felperesnek a lefoglalt templomi ülőszékhez való tulajdonjoga végrehajtatóval szemben megállapittatván, az azt már most helyettesítő vételár csak felperest, mint jogos tulajdonost illetheti ; s mert elsőbbséget igénylő avagy korábbi foglaltató nem lévén, vételárfelosztásról jelen esetben szó sem lehetett, a követelésnek a vételárba való betudása pedig a vételárfelosztást nem helyettesíti ; minek folytán alperes, ki egy személyben foglaltató és árveréseni vevő is, az elárverezett dolog vételárát ép oly kevéssé tartóztathatja el annak jogos tulajdonosától, valamint a halasztó hatálylyal biró igénykereset beadása esetében maga az ingóság tekintetében a jogszerű tulajdonosnak engedni lett volna köteles. Azzal, hogy a lefoglalt tárgy árverésen alperes részére leüttetett, utóbbi annak tulajdonosává vált kétségtelenül, azonban alperes tulajdonjoga az itélet rendelkezése által megszoritást nem szenved, ellenben azon intézkedés, melynél fogva alperes a dolog visszaszolgáltatásával a vételár visszafizetése alól menekül, csak utóbbinak előnyére szolgál. Kamat az okból nem ítéltetett felperes részére, mert a foglalás tárgya nem készpénz, nem is jövedelmező tárgy lévén, az után kamat sem állapítható meg. A perköltség kölcsönös megszüntetése pedig a per körűimé-