Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

»5 gyógyultan hagyta el ; tekintve, hogy a vizsgálat tiz évig tartott nyomozás után nem volt képes Sajtos Juditnak i87+-ik évben életbenlétére vonatkozólag más bizonyítékot kideríteni: a kettős házasság bűntettének ama mellőzhetlen ismérve, hogy Sajtos Judit 1874 február z-án életben lett volna, nem volt bebizonvitottnak elfogadható ; tekintve továbbá, hogy ezen ismérv elestével vádlottnak Rácz Teréziával a fentebb megjelölt napon kötött házassága n-m lévén a törvény értelmében kettős házasságnak tekinthető: vádlottnak bűnössége erre vonatkozólag a büntetendő cselekmény tényálladékának bebizonyitatlan volta mellett elesvén, az eme házasságra lépést illetőleg a vád alól fel volt mentendő ; tekintve végre vádlottnak állítólagos harmadik házasságát, illetőleg azon vádbeli állítást, mely szerint Kis (Klein) József második nejének Rácz Teréziának életben léte alatt 1878. évi aug. 18-án Kalocsán Weisz Matild nevü zsidó vallású hajadonnal a zsidó vallás szertartásai szerint ismételten házasságra lépett; tekintve, hogy vádlott róm. katholikus volt; tekintve, hogy róm. kath. vallású személy és zsidó között a fenálló hazai törvények által elfogadott és szakadatlan hatályban levő és egyházi törvények szerint házasság egyedül a pápának különös dispensatiója következtében és alapján jöhet létre ; tekintve, hogy ily felmentés hiányában egyrészről róm. kath., másrészről zsidó személyeknek házassági egybekelése, illetőleg az ily személyekre vonatkozólag loganatositott házassági szertartási cselekvések a házasság létrejöhetésének «belső és bontó akadálya" «dirimens indok» fenforgása miatt nem létezőknek, semmiseknek tekintendők s az állítólagos házasság már keletkezése perczében és önmagában, valamint minden vonatkozásaikban, illetőleg következményeiben érvénytelen és hatálytalan; tekintve, hogy ezen hiányon mit sem változtat vádlottnak azon későbbi cselekedete, hogy az említett törvénytelen viszony fenállása alatt a zsidó vallásra áttérés, illetőleg visszatérés szándékát kinyilatkoztatván, Bécsben a zsidó vallás kebelébe visszavétetett ; tekintve ugyanis, hogy ezen körülmény már azért sem bir az előbb kötött házasságra vonatkozólag hatálylyal és nem szünteti meg annak semmiségét, mert eltekintve attól, hogy az 1868: LIII. tcz szerint az egyik vallásról a másikra való áttérés joga, csupán a keresztényekre lévén elhatárolva, a zsidó vallásról